olykor a forróságtól is besokallunk: ha a hõguta kerülget bennünket, szükségünk van néhány azonnal bevethetõ praktikára, hogy kissé lehûtsük magunkat és újult erõvel vágjunk neki a napnak.

Hideget a kézre, lábra

Legegyszerûbben valami hûvös helyre bemenekülve küzdhetjük le a melegünket, de sajnos erre nem mindig van mód – különösen, ha már mindent megtettünk, de ennél jobban otthonunkból sem tudjuk kizárni a hõt. Ha sok idõt tartózkodunk a házban vagy lakásban, van lehetõségünk viszont naponta többször is lezuhanyozni langyos vízzel – garantáltan felfrissít, sõt, a pórusokat is ellazítjuk, ezáltal több hõt adnak le.

Vegyünk minél kevesebb ruhadarabot magunkra, otthon járkálhatunk fürdõruha-felsõben és rövidnadrágban is. Más helyen is alkalmazhatjuk azonban a hûsítõ borogatást: tegyünk jeges vízbe mártott kendõt a tarkónkra, lábunkra, kezünkre, homlokunkra. A borogatást cseréljük gyakran! Aludjunk éjszakánként lehûtött lepedõn! A bevizezett textilt ablakba akaszthatjuk függönyként, vagy a lepedõt lefekvés elõtt tegyük be összehajtogatva 10 percre a mélyhûtõbe. Ha eléggé lehûlt, terítsük az ágyra és arra feküdjünk rá.

Minél több vizet!

Igen egyszerû módszer és egészséges a gyakori vízfogyasztás. Fontos lenne mindenkinek naponta legalább két (de kánikulában inkább három) liter vizet elfogyasztania, és nemcsak akkor inni, amikor már érezzük a szomjúságot. A nagy melegben ugyanis megnõ a párolgás miatt leadott folyadékveszteség, sõt, ilyenkor nagyobb sóveszteséggel is számolni kell. Érdemes olyan italfajták fogyasztása, melyeknek az üdítõ hatáson túl megfelelõ a sótartalmuk is.

Legjobb az ásványvíz - élettanilag nem sok jelentõsége van, hogy szénsavas vagy szénsavmentes vizet iszunk. Minden vízfajtának más viszont az összes oldott ásványi anyag mennyisége, ezért azoknak a vizeknek a kizárólagos fogyasztása, amelyek magasabb ásványi anyag tartalommal rendelkeznek, egészségkárosító is lehet – könnyen lerakódásokhoz, vesekõképzõdéshez, szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. Ezért okosabb, ha nem korlátozzuk ásványvíz-fogyasztásunkat ezekre a fajtákra, hanem kiegészítjük alacsonyabb ásványianyag-tartalmú vizekkel, csapvízzel és forrásvízzel is.

Teát vagy kávét?

A friss gyümölcs- és zöldséglevek is jól jönnek a nagy melegben. Van, aki a gyümölcsleveket vízzel hígítja, mivel önmagukban kevésbé oltják a szomjúságot. Semmiképp se cukros üdítõkkel próbáljuk csillapítani azt!

Bevethetjük a keleti népek által kedvelt módszert is: a hõség ellenére igyunk forró teát - a verejtékezésen keresztül van hûsítõ hatása. De persze érthetõ, ha a hûvös iránt áhítozva inkább a jeges változatokat választjuk. A teák közül egyébként a zöld tea, a gyümölcsteák kifejezetten frissítõek, érdemes õket hûvösen inni, kevés cukrot tenni bele vagy teljesen anélkül fogyasztani. Talán meglepõ, de a forró kávéval cseppet sem érünk el rosszabb hatást, mint ha jegeskávét kérünk! A meleg kávék ugyanolyan jók, sõt néha talán jobbak a hõségben, mint a jeges változatok. A tea és a kávé harcában, tehát döntetlen született.

Mindez valójában az emberi agy sajátosságaiból ered. Ha meleg italt iszunk, elhitethetjük a szervezetünkkel, hogy olyan meleg környezetben vagyunk, amely elviselése csak úgy lehetséges, hogy a szervezet hõ leadással hûti magát. Persze embere válogatja, ki mennyire viseli el a hõségben a meleg italt. Érdemes mindenesetre a kávéból kevesebbet és gyengébbet inni a kánikulában, és nem a szívet terhelõ erõs feketét.

Alkoholt mértékkel igyunk, és ha lehet, inkább estefelé – a kánikula miatt ugyanis a kis mennyiség is alaposan fejbe kólintja az embert!