Exportáljuk a közbiztonság civil megszervezésének lehetõségét – mondta el Tóth Attila, aki szerint a polgárõrség a rendõrség szeme, füle. A megalakulásának húszéves évfordulóját jövõre ünneplõ legnagyobb hazai civil szervezet szintén nem saját ötletbõl, hanem a rendszerváltás után Kanadából hazatért egykori budapesti rendõr-fõkapitány, Kopátsy Sándor útmutatásai alapján jött létre. 2006-ban pedig törvényi szinten szervezték újjá a polgárõrséget, melyet egyesületekbe tömöríttek, s mára már közel 90 ezer tagja van. A megalakulás feltételeirõl Tóth Attila elmondta: legalább 10 tag hozhatja létre az egyesületet, melyet a megyei bíróságon be kell jegyeztetni.

– Haszonszerzés nélkül, önzetlenül végzik munkájukat a polgárõrök, akiknek polgárõri alapismeretekbõl kell vizsgát tenniük, büntetlen elõéletûnek kell lenniük, továbbá rendszeres járõrözésen kell részt venniük,  a munkához arcképes igazolványt is kapnak. Mint egyesületi tagok, tagdíjat kell fizetniük – tette hozzá. Ahol a polgármester élére áll az egyesület megalakításának, maga is polgárõr, s az adott településen javul a közbiztonság, ott újraválasztják a polgármestert. Erre számos példa van Hajdú-Biharban, ilyen például Bocskaikert, Pocsaj, Váncsod, Berettyóújfalu – sorolta az elnök.

A továbbiakban Tóth Attila elmondta, a megyében nagy értékû, nagy fogyasztású gépkocsikat cseréltek le jó állapotban lévõ, alacsony fogyasztású  Suzukikra, s ezeket kapták meg az egyesületek. Ma már a megye 57 településén 66 gépkocsi van a polgárõrök használatában.

- Mintaértékû települések vannak odahaza, ahol jól mûködik együtt a helyi önkormányzat és a polgárõrség – jelentette ki Tóth Attila, aki szerint a rendõrség, a polgárõrség és a közterület felügyelet bõven lefedi a közbiztonságot. Javasolta, vonjanak be jó erõben lévõ, nyugdíjas rendõröket a polgárõrség munkájába. Elmondta még a jelenlévõknek, hogy a polgárõrség pártsemlegesen látja el feladatát. Szolgálatteljesítés elõtt be kell jelentkezniük a polgárõröknek a rendõrség ügyeletén, hiszen attól kezdve közfeladatot ellátó személyeknek minõsülnek. Jelentõs feladatot látnak el a polgárõrök a rendezvények biztosítása során is – egészítette ki az elmondottakat.

A határon túli polgármesterek élénk érdeklõdést tanúsítottak, s záporoztak is a kérdések: milyen rendszer szerint járõröznek, hogyan vonják be a fiatalokat. Szabó Ödön pedig már azt is bejelentette, hogy az elkért alapszabályt románra fordítják, s keresik a jogi lehetõségeket a megalakulásra.

– Az is lehetséges, hogy innen, Biharból indul el az egész országra kiterjedõ kezdeményezés, hiszen nálunk még nincs polgárõrség.  Biharfélegyháza polgármestere azt kérte, a Hajdú-Bihari települések karoljanak fel egy-egy bihari önkormányzatot, s tapasztalataikkal segítsék a polgárõrség megszervezését.