A polgármester lépésrõl-lépésre taglalta azokat az okokat, amik a város csütörtökön elfogadandó költségvetéséhez vezettek. Mint mondta, súlyos hiánnyal vette át a várost, 800 millió forintnyi kifizetetlen számláik voltak. A város kiadási oldala 9,4 milliárd forint, míg az adósságállomány 4,2 milliárd. Ebben a helyzetben az egyik járható út az adósságkezelési csõdeljárás lett volna, míg a másik a fájdalmas megszorító intézkedések megtétele. A képviselõk az utóbbit választották, hiszen az elõbbi beláthatatlan következményekkel járt volna.

Az elmúlt években az állam egyre csökkenõ forrást biztosított a kötelezõen ellátandó és önként vállalt feladatok finanszírozására, ezért is állhatott elõ a mostani helyzet, melynek megoldására intézkedési tervet fogadtak el múlt év december 29-én. Muraközi István emlékeztetett arra, hogy már tavaly is 709 millió forinttal egészítették ki az oktatásra szánt feladatok finanszírozását, holott az önkormányzat bevétele csupán 300 millió volt, a különbözetet pedig hitelfelvételbõl teremtették elõ. Minden területen takarékossági lépéseket írtak elõ, s ebbõl nem maradhatott ki a zeneiskola sem, mégpedig azért, mert tavaly is 23 millió forinttal támogatta az önkormányzat az önként vállalt feladat finanszírozását. – Tavaly minden tizedik forint a zeneiskolára ment, ám ez az idén már tarthatatlan, ezért gondoltuk azt, hogy a zeneiskolát a tavaly felújított II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolába helyezzük át. Az épületet pedig törzsvagyonban tartjuk, ami azt jelenti, hogy nem kótyavetyéljük el, telephelyként bármikor számításba jöhet a késõbbiekben – mondta el Muraközi István, hozzátéve, hogy a közoktatási szakértõi vélemény már megérkezett, ami szerint a zeneiskolai oktatás megfelelõ szinten biztosított lesz az új intézményben. A megyei közgyûlés döntésétõl függõen, jövõ tanévtõl kezdõdhet meg a Rákócziban folytatandó zenei képzés. – Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, ezért nem is megértést, hanem elfogadást várunk – fejezte be tájékoztatóját a polgármester.

A szülõi felvetések arra vonatkoztak, hogy egy európai szintû és hírû zeneiskola áthelyezése megszûnéssel járhat, hiszen az itt kialakult miliõ az általános iskolában már nem ismétlõdhet meg. Különbség van a tanárok közt is – jegyezte meg az egyik nagyapa, aki szerint 30 millió forint elõteremtése nem jelenthet gondot, forduljanak Szõcs Géza kulturális államtitkárhoz – javasolta. Egy másik szülõ szerint az új iskolában nincsenek hangszigetelt falak, ezért szinte megoldhatatlan a zavartalan oktatás. Másvalaki a hangszereket féltette, mondván, azok nem lesznek biztonságban. Egy nyugdíjas pedagógus nagymamaként akként fogalmazott, hogy minden pedagógiai érv ellene szól annak a döntésnek, miszerint be kell zárni az épületet. – Feláldozni egy intézményt nem szabad, mert az az iskola elhalálozásához vezethet. Hallgassanak az okos szóra, gondolják újra döntésüket! A következõ felszólaló azt javasolta, vonják össze az iskolákat, de maradjon az épületben a zenei oktatás.

Muraközi István a felvetésekre adott válaszában leszögezte: rosszul dönteni hiba, nem dönteni bûn. – Megértem az érzelmeket, ám nekünk racionálisan kell dönteni. Az élet kényszerített bennünket az integrációra. Senkit nem bocsájtunk el, a gyerekek ugyanolyan színvonalú oktatásban részesülnek ezután is. A polgármester ígéretet tett arra, hogy a következõ tájékoztatást a Rákócziban tartják majd, ahol megismerkedhetnek a szülõk és gyerekek az ottani körülményekkel.

A fórum végén az egyik szülõ egy 1600 aláírást tartalmazó dossziét nyújtott át a polgármesternek, tiltakozásul az iskola összevonása ellen.