A mintegy kétórás elméleti elõadásból a 30 fõs hallgatóság megtudhatta, mi a teendõ eszméletlen felnõtt vagy gyermek esetében, mire kell ügyelni az elsõsegélynyújtás során. A láncolat a következõ: azonnali segítséget kell nyújtani, biztonságos helyszínt, fertõzésvédelmet biztosítani, segítséget hívni, s annak megérkezéséig, elsõsegélyben részesíteni az eszméletlen személyt – részletezte Korcsmáros Ferenc. Kiemelte a stressz leküzdését, illetve a pszichés támogatás fontosságát, valamint a fertõzés elkerülését, az elsõsegélynyújtó részérõl. A tipikusszituációk közt említette a fõorvos a roncsolt, felborult gépjármûvek által okozott közlekedési baleseteket, a veszélyes anyagot szállító jármûveket, az áramütéses- és tûzeseteket, illetve a strandokon bekövetkezõ fulladásos baleseteket. Felhívta a szakember a figyelmet a betegvizsgálat fontosságára, amit érintés- és hangingerrel kell végezni: megrázni és megszólítani az eszméletlen személyt. Ha nem reagál a beteg, azonnal segítséget kell hívni, s megkezdeni a légút biztosítást, majd orron vagy szájon át a lélegeztetést, illetve a mellkas kompresszió alkalmazását. Ezt mindaddig kell végezni, amíg meg nem érkezik a mentõ.

A felnõttek esetében – nyolc éves kor fölött – alkalmazzák a félautomata defibrillátort, amely nagymértékben megkönnyíti az újraélesztést, mert magyar nyelvû utasításokkal adja tudtunkra, mi a teendõ.

A szakdolgozók kérdéseket is tehettek fel a fõorvosnak. Így például: égésre lehet-e tojásfehérjét alkalmazni. A válasz egyértelmûen elutasítja ezt a fajta „gyógymódot”, csupán a folyóvíz megengedett! Mi a teendõ az öngyilkosságra hajlamos gyermekek esetében? – hangzott a következõ kérdés. Fizikai ráhatással meg kell akadályozni az öngyilkosságot, ám mindent szigorúan dokumentálni kell – húzta alá a fõorvos. Az is elõfordul az állami gondoskodásban élõ gyermekeknél, hogy stimuláló szereket használnak. Ebben az esetben a legfontosabb, hogy levegõre kell vinni a gyermeket, de mindenképpen egészségügyi szakellátóhoz kell fordulni – javasolta Korcsmáros Ferenc, aki azt is kérte a jelenlévõktõl, hogy mindig kísérjék el a gyerekeket, hiszen közvetlen környezetük tudja leginkább, mi történt velük.