A javaslatról a magyar uniós elnökség alatt, a múlt hónapban jött létre megállapodás az EU-tagországok kormányait képviselõ Tanács és az EP között.
A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel elfogadott szabályozás szerint a hatályba lépés után gondoskodni kell arról is, hogy az élelmiszerek csomagolása, megjelenése ne adhasson okot a félreértésre. A csomagolás elején a márkanév mellett például egyértelmûen fel kell tüntetni, ha valamilyen összetevõt mással helyettesítenek.
Az allergén összetevõk listáját a jövõben a csomagolatlan élelmiszerek, például a menzákon vagy éttermekben értékesített élelmiszerek esetén is kötelezõ lesz feltüntetni.

Kötelezõ lesz a származási ország feltüntetése

Kötelezõ lesz továbbá feltüntetni a sertés-, bárány-, kecskehús és a szárnyasok eredetét is.
A magyar képviselõk közül a plenáris vitában felszólalva Tabajdi Csaba (MSZP) csalódást keltõnek nevezte a jogszabályt.
”Elõrelépés, hogy a szarvasmarhahús és a friss zöldség-gyümölcs mellett immár minden friss hústermék és a tojás esetében is kötelezõ lesz a származási országfeltüntetése. Szintén pozitív fejlemény, hogy kötelezõ lesz az allergén anyagok címkézése, valamint az élelmiszer-imitátumok esetében a tradicionális összetevõt helyettesítõ anyag kiemelése. Sajnálatos viszont, hogy elbukott a jelzõlámpa-jelölésre és a napi ajánlott beviteli értékek kötelezõ jelölésére vonatkozó javaslat” – fogalmazott.
Közleményében Tabajdi Csaba azt is sürgette, hogy “a magyar kormány – kihasználva az irányelv adta lehetõséget – az európai jogszabálynál elõremutatóbb nemzeti szabályokat fogadjon el”. “Bármilyen chips-adónál többet érne, ha azélelmiszerek címkéjén szereplõ információk a magyar fogyasztót érdemben segítenék a helyes táplálkozás kialakításában” – fogalmazott.
A jelentést a Parlament 606 igen, 46 nem és 26 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá. A jogszabály hivatalos közzétételét követõen az élelmiszeriparnakmaximum öt éve lesz arra, hogy alkalmazkodjon az új elõírásokhoz.