Mint közölte,  augusztusban lezárul Magyarország negyedik középtávú fogyasztóvédelmi politikájáról szóló konzultáció, a stratégia õszre elkészül, ahogy a fogyasztóvédelmi törvény tervezete is. Azt mondta, a stratégiában erõsítik a piacfelügyeletet, a fogyasztókat helyezik jogi szabályozás középpontjába, kibõvítik a hatósági jogalkalmazás eszköztárát, és jobban kívánnak élni a hatósági ajánlás eszközével.

A miniszter szerint a 2010 közepétõl indult gazdaságpolitikai fordulat keretében megszilárdították a fogyasztóvédelem két “védõvonalát”. Az elsõ “védõvonal” a gazdaságpolitika, annak fogyasztásra, reálkeresetekre gyakorolt hatása, második az alkotmányba beépített adósságfék, a harmadik a fogyasztóvédelmi politika – közölte azzal, hogy ha a gazdaságpolitika nem védi a fogyasztók vásárló erejét, vagy elfut az adósság, akkor nehéz ezt mûködtetni. Hozzátette: az elsõ két védõ vonalat megszilárdították, e harmadikra tudnak koncentrálni.

Matolcsy: az idén megújulnak a fogyasztóvédelmi szabályok

Simon Gábor (MSZP), a bizottság elnöke az ülésen egyebek közt azt javasolta, hogy a pályázatoknál ismerjék el önerõként az önkéntes munkát, illetve fontolják meg a magáncsõd intézményének bevezetését.

Ertsey Katalin (LMP) jelezte, pártja plázastopról készült elõterjesztése a helyi piacok védelmében jött létre. Szerinte a Fogyasztóvédelmi Tanács mûködésének tervezett átalakítása része az Országos Érdekegyeztetõ Tanács átalakításával kapcsolatos negatív folyamatnak. Beszélt arról is, hogy a devizahiteles mentõcsomag a bankoknak nyújtott túlzott védelmet.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt szorgalmazta hogy a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó szankciórendszer egészét vizsgálják felül.
Zsigó Robert (Fidesz), a bizottság alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az állampolgárok pénzügyi ismereteit kell növelni.

Matolcsy György a felvetésekre válaszul egyebek közt arról beszélt, hogy érdemes lenne a magáncsõd intézményét bevezetni, és ha a csõd-, felszámolási eljárás átalakításával össze tudják hangolni, akkor ez a fogyasztóvédelmi nemzeti stratégia része is lehet, de az intézmény bevezetése pénzügyi oldalról is jogos felvetés. Közölte: el tudná képzelni azt is, hogy az önkéntes munkát beszámítják a pályázatoknál.

A plázastoppal kapcsolatban annyit mondott: központilag kell meghatározni, hogy Magyarországon a nagy áruházláncok terjedése hol álljon meg, e területén a “fékre”, a helyi piacok ösztönzésénél a “gázra” szeretne lépni a kormány.

A Fogyasztóvédelmi Tanács átalakításáról szólva megjegyezte,  a stratégiával összefüggésben az  õsszel változtatnak a mûködésén, a cél, hogy a háromoldalú rendszer sokoldalúvá alakításával az információk, a visszajelzések a lehetõ legszélesebb körben megforduljanak.

A nemzetgazdasági miniszter a dohánytermékek jövedéki adójának emelésérõl annyit mondott, hogy az adóemelés ütemérõl szóló döntést az adótörvények õszi vitájában folytatják le. Emlékeztetett, hogy az unió meghatározta a jövedéki adóemelés 2018-ig szóló mértékét, az ütemérõl dönt a kormány javaslatára a parlament. A minisztérium álláspontja világos, emelni kell ezt az adót. Ez államháztartási, fogyasztóvédelmi és európai uniós kérdés – hangsúlyozta.

A szakminiszter devizahitelesekrõl szólva úgy fogalmazott: az otthonvédelmi terv a kormány legnagyobb fogyasztóvédelmi vállalkozása. Cáfolta azt a felvetést, hogy a program bankoknak nyújtana a túlzott védelmet. A költségeket áthárítottuk a bankokra és nem engedtük levonni ezeket a bankadóból, mert ilyen követelés is elhangzott a bankok részérõl – emelte ki.