A jegybank becslése szerint több mint 200 milliárd forintos finanszírozási hiányt jelent a magyar költségvetésnek, hogy az Európai Bíróság csütörtökön arra kötelezte Magyarországot, változtassa meg az áfa-visszaigénylés szabályozását. A 2007 óta húzódó per ítéletét azonban van ideje végrehajtani a kormánynak, határidõt ugyanis nem adott az Európai Bíróság. Az NGM felvetette, hogy a Mol-részvények eladásából finanszírozzák majd a végrehajtást, a vevõ akár maga a Mol is lehet.
Az Európai Bíróság csütörtöki ítélete szerint Magyarország megsértette az áfaszabályokra vonatkozó elõírást, vagyis jogtalanul halogatta a cégek áfa-visszaigénylésérõl szóló döntéseket. A határozat következményeként romolhat a magyar államháztartás egyenlege, bár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az ítélet nem befolyásolja az idei vagy a jövõ évi hiánycél teljesülését. 250 milliárdos lyuk a költségvetésen? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) július közepén publikált, az államháztartásról szóló elemzése kimagasló kockázatúnak minõsítette az Európai Bíróság magyar áfaszabályozásról szóló döntését. Az elemzés szerint az áfabevétel jövõ évi alakulása szempontjából jelentõs bizonytalanságot okoz az áfa-levonhatósági joggal kapcsolatos bírósági vita. "Amennyiben az Európai Bíróság a magyar álláspontot elutasítja, akkor az ítélet végrehajtása becslésünk szerint 240-250 milliárd forinttal csökkentheti a visszaállás évében a nettó áfabevételt, ennyivel növelve mind a pénzforgalmi, mind az eredményszemléletû hiányt" - derül ki az MNB elemzésébõl. Csak becslések vannak Biztosat egyelõre senki nem tud mondani, egyelõre csak becslések vannak arra, hogy az Európai Bíróság csütörtöki döntése milyen mértékû kiadást jelenthet az államnak. Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó, a költségvetési tervezésre rálátó forrás szerint legalább 100-120 milliárd forintról van szó, a Portfolio.hu szerint egy korábbi pénzügyminisztériumi elemzés 100 és 200 milliárdos tételrõl szólt, és ennél nagyobb összeggel számol a jegybank. Kérdésünkre nagyon nehezen megbecsülhetõnek nevezte az ítélet költségvetési kihatását László Csaba, a KPMG tanácsadó cég adópartnere, volt pénzügyminiszter. "Nem valószínû, hogy bárkinek van Magyarországon pontos adata arról, hogy mekkora összeg ragadhat így benn, ezt legfeljebb egy széles körû, célzott felmérés segítségével lehetne megmondani. A bevallások összesített adataiból sem biztos, hogy érdemes kiindulni, azok gyakran megbízhatatlannak bizonyulnak" - mondta László Csaba. Hozzátette, a kormánynak van némi mozgástere, mert az ítéletbõl nem derül ki egyértelmûen, hogy mikor, kinek és milyen összeg jár vissza, csak azt rögzíti, hogy a jelenlegi helyzet ellentétes az uniós jogszabályokkal. "Határidõ sincs az új szabályozás kialakítására, minden további nélkül áttolódhat a jövõ évre. Ez nem is baj, mert így a január 1-jén hatályba lépõ adótörvények között szerepelhet, és nem kell évközben módosítani" - mondta a szakember. Az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérõ szakjogász is úgy nyilatkozott, hogy az ítélet csak egy "megállapító ítélet", konkrét határidõt nem tartalmaz. Ettõl függetlenül Magyarország az uniós csatlakozás idején vállalta, hogy végrehajtja az Európai Bíróság végzéseit, és az NGM is jelezte közleményében, hogy átszabják a magyar áfaszabályozást. Pontos idõpontot azonban nem említett a minisztérium, ha azonban nem lép semmit a magyar állam, akkor az Európai Bizottság újabb eljárást kezdeményezhet. Régen rossz, ha el kell adni a Mol-részvényeket Az NGM közleményében azt is jelezte, hogy "a kormány, amennyiben a jövõ évet illetõen mégis szükség lenne, mérlegelni fogja a költségvetési bevételek növelése érdekében, többek között a Mol-részvénycsomag egy részének értékesíthetõségét." Elõször Varga Mihály vetette fel a múlt héten, hogy szükség esetén el is adhat a kormány a Mol-részvényekbõl, konkrétumokat azonban akkor nem említett. Romhányi Balázs, a tavaly év végén megszüntetett Költségvetési Tanács elemzõinek egy részébõl alakult civil szervezet, a Költségvetési Felelõsség Intézet Budapest vezetõje az [origo]-nak azt mondta: a döntés miatt felmerülõ kiadás elsõsorban likviditási kérdés, vagyis csak egyszer kell megteremteni a fedezetét a kifizetéseknek. Az államháztartásban kell lennie ekkora összegnek - mondta Romhányi. "Régen rossz, ha nincs annyi pénze az államnak, hogy kifizesse ezt az összeget, és akár a Mol-csomag egy részét el kell adnia. Ennek nagyon rossz üzenete lenne, azt jelezné, hogy nincs az állam zsebében pénz, fõleg, miután az idén eltette a magán-nyugdíjpénztári vagyonokat" - tette hozzá Romhányi Balázs. Még a Mol is megveheti a saját részvényeit Az állam 22 179 488 Mol-részvényt vásárolt az orosz Szurgutnyeftyegaztól, darabonként körülbelül 85 euróért, nagyjából 22 500 forintért, miközben a Budapesti Értéktõzsdén aznap 23 310 forinton zárt a Mol. Késõbb azonban lefelé indult az árfolyam: ezen a héten csütörtökön már 20 ezer alatt, 19 750 forinton zárt. Ez a 22 500 forintos árszinthez képest több mint 12 százalékos esés. Mindez azt jelenti, hogy jelen állás szerint az állam tekintélyes veszteséget lenne kénytelen elkönyvelni a Mol-részvényekkel való üzletelésen, ha a kormány valóban a Fellegi Tamás fejlesztési miniszter által stratégiai jelentõségûként emlegetett csomag egy részének eladására kényszerülne. Ötmillió részvény eladása esetén 13,5 milliárd, tízmillió részvénnyel számolva pedig 27 milliárd forint lenne az árfolyamváltozásból eredõ bukás. Az árfolyam az eladásnak a tárca közleményében emlegetett lehetséges jövõ évi idõpontjáig persze még emelkedhet. Pletser Tamás, az ING elemzõje szerint a Mol-papír jelenleg 20-25 százalékkal alulértékelt, a kilátásai egyáltalán nem rosszak, tekintve, hogy a cég nyereségének kétharmadát a termelés adja, és az olajárak elég magasak. "Az alulértékeltség fõ oka valószínûleg a magyar és a horvát politikai kockázat. Ebbõl a magyar az erõsebb: a befektetõk amiatt aggódnak, hogy nem tisztázottak a nagy tulajdonossá lett állam szándékai a Mollal. A bizonytalanság eltûnéséért tehát éppen a kormányzat tehetné a legtöbbet" - mondta az [origo]-nak Pletser. Kérdésünkre az elemzõ úgy vélte, a nagyobb mennyiségû részvény piacra dobása nem kell, hogy mindenképp árcsökkenéssel járjon, sok befektetési alap örül, ha nagyobb mennyiséget vehet árfelhajtás nélkül. De nem is kell feltétlenül a tõzsdén csöpögtetve eladni a papírokat, szóba jöhet egy baráti befektetõ - vagy maga a Mol is. Molnár József vezérigazgató éppen szerdán nyilatkozta a Napi Gazdaságban, hogy a Molnak van egymilliárd dollárnyi befektetni való pénze, ennek egy részét akár költheti saját részvények jó áron való megvásárlására is. Molnár egyebek mellett azt mondta általánosságban a saját részvényrõl, hogy az "mindig jó lehet valamire", mert "korábban megfigyeltük, hogy a gazdag olajvállalatok világában a pénznél sokszor jobb csereeszköz a saját részvény". Az NGM csütörtöki jelzésére nem reagált jól a piac, a Mol 1,77 százalékot veszített az értékébõl a tõzsdén. Az Equilor brókercég péntek reggeli elemzésében azt írta, mivel az eladás egyelõre csak egy ötlet, a befektetõk kicsit túlreagálták a hírt. "Az viszont igaz, hogy most megmutatkozott, nem minden esetben szerencsés, ha az állam nagy tulajdonosként jelenik meg egy vállalatban, mert a minisztériumi boszorkánykonyhából kiszivárgó hírek könnyen megmozgatják a cég árfolyamát" - áll az elemzésben. Nem volt EU-konform az áfaszabály A magyar áfaszabályozás azért jogsértõ, mert a hatóság gyakorlatilag vég nélkül visszatarthatja a cégek által visszaigényelt áfát, holott halasztó tartalmú határozatot a közösségi elõírások szerint legfeljebb egyszer hozhatna. (Errõl bõvebben korábbi cikkünkben olvashat.) A bíróság a határozatban azt mondta ki, hogy az államnak joga van az adóvisszaigénylési jog érvényesítésének elhalasztására, de csak úgy, hogy a cégek ésszerû határidõn belül megkapják a pénzt. A bíróság pedig megállapította, hogy a magyar gyakorlat ezzel ellentétes volt. 2007 óta folyik az eljárás A minisztérium szerint az elõzõ kormányok felelõsek a helyzetért. A tárca közleménye szerint Magyarország 2004-es csatlakozása óta hivatalban lévõ kormányok "nem tudták rendezni az áfavisszatérítési szabályok uniós normákkal való összhangba állítását", pedig az Európai Bizottság már 2007 márciusában megindította eljárást Magyarország ellen. A 2010-ben hivatalba lépõ Orbán-kabinet "már csak az Európai Bizottság Európai Bírósághoz benyújtott keresetét kapta meg" - olvasható az NGM közleményében. |
Hasonló hírek
 Kedvenc hírekÖn még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
