Megregulázná a tisztességtelenül drága kölcsönöket a kormány, és miként az Orbán Viktor hétfõi parlamentibeszédébõl kiderült, ehhez legalább két eszközt vetne be a kabinet. Az országvédelmi tervnek nevezett program részeként a kormányfõ "hajtóvadászatot és zéró toleranciát" hirdetett az uzsorakölcsönök ellen, valamint közölte azt is, törvénybe foglalják, hogy 30 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mellett ne lehessen hitelt nyújtani. Jóllehet Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivõ kedd este a Híradó kérdésére azt válaszolta, hogy a hitelkártyák esetében ezt a korlátozást még átgondolja a kormány, az intézkedés az esetleges módosítás után is jelentõsen átrajzolhatja a banki hitelkínálatot.

A teljes hiteldíjmutató egységes, minden hitelezõ által kötelezõen használt mutató, amelybõl kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tõkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie. Magyarországon 1997-ben vezette be a THM-et a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a mutató számítási módja azóta többször módosult, hogy a lehetõ legtöbb költségtényezõt a legpontosabban figyelembe tudja venni.

A személyi kölcsönök, áruhitelek, gyorskölcsönök elvérezhetnek

A jelenlegi banki hitelkínálatot végignézve nem nehéz néhány olyan kölcsönfajtát nevesíteni, amelynek jelentõs része áldozatául eshet a kormány beavatkozásának. Az úgynevezett fedezetlen hitelek (személyi kölcsönök, áruhitelek), vagyis azon kölcsönök, amelyek mögött nincsen jelzálogfedezet, tipikusan magas kamatozású, magas teljes hiteldíjmutatójú termékek, ezek körében a 30 százalék egyáltalán nem ritka.

A személyi kölcsönöknél az [origo] megvizsgált egy konkrét példát, amelynek eredményét az alábbi táblázat mutatja. A példában 500 ezer forint felvételével és 3 éves futamidõvel számoltunk, forintalapú kölcsönt vizsgáltunk. A BankRáció pénzügyi közvetítõ cég online kalkulátorának segítségével listáztuk a legkedvezõbb 23 ajánlatot, és azt az eredményt kaptuk, hogy a legjobb öt ajánlatot leszámítva az összes többi THM-je 30 százalék fölött van.

A legolcsóbb forintalapú személyi kölcsönök (500 ezer forint és 3 éves futamidõ esetén)

Forrás: BankRáció

Az áruhitelek, hitelkártyák, folyószámlahitelek kamatkondíciói és THM-jei jellemzõen ugyanilyenek, a legdrágább kölcsönfajtának számító gyorskölcsönöknél pedig a THM a plafon többszöröse is lehet. A Provident honlapján fellelhetõ kalkulátor segítségével megnéztük egy 250 ezer forintos hitel példáját is (szintén forintalapú kölcsönnel, ezúttal 60 hetes futamidõvel számoltunk), eredményként 64,54 százalékos THM jött ki.

Elõnyös és káros is lehet

A szabályozás következményérõl az [origo]-nak csak háttérben nyilatkozó banki elemzõk ellentmondásos következményekre hívják fel a figyelmet. Elsõként arra a kedvezõ hatásra, hogy a plafon megtisztíthatja a piacot a gyorskölcsönöktõl, vagyis a kifejezetten rövid futamidejû, kis összegû és meglehetõsen drága hitelektõl, amelyeket jellemzõen nem a kereskedelmi bankok, hanem erre szakosodott pénzügyi intézmények nyújtják, mint amilyen a Provident is. Ezek ügyfelei nem ritkán pénzügyileg kevésbé képzettek, nincsenek is tisztában azzal, hogy mekkora terhet vállalnak magukra.

Banki forrásaink ugyanakkor azt is hozzátették, hogy ha a THM-plafont túl mereven határozzák meg, és azt nem vizsgálják felül rendszeresen, akkor az káros a hitelpiac minden szereplõjének, mert például a személyi kölcsönök, áruhitelek piacán a verseny akadálya is lehet - nem lesz a piacon olcsóbb szolgáltatást kínáló bank, mindenki elmegy majd a legfelsõ határig. A túl szigorú kamatplafon további hátrányaként pedig azt hozzák fel, hogy ezzel tovább szûkülhet a hitelpiac, és a lakáshitelek, beruházási hitelek mellett már a fedezetlen hitelek piacán is visszafogják tevékenységüket a bankok. Ha a terv megvalósul az év végéig, a karácsonyi bevásárlási lázat is visszafoghatja, tovább rontva a belsõ fogyasztást, ami pedig fontos eleme lenne a gazdasági növekedésnek.

Fennáll a veszélye annak is, hogy hiába próbálják megóvni a megszorult ügyfeleket a magas kamatlábaktól, azok hatósági eltörlése révén a problémát nem lehet megoldani. A hitellehetõségek szûkítése magát az igényt nem oltja ki, miáltal az, aki nem kap pénzt a drága, de azért mégis szabályozott csatornákon keresztül, a legalább olyan drága, ám illegális piacra kényszerül, azaz éppen az uzsorások járhatnak jól. Egy 2006-os nemzetközi kutatás is erre az eredményre jutott, kimondva, hogy a kamat- vagy THM-plafon többet árt, mint használ.

Nem az elsõ kísérlet

Az úgynevezett kamatplafon bevezetésére nem ez az elsõ kísérlet Magyarországon. A Gyurcsány-kormány 2007 nyarán bejelentette, hogy újradefiniálják az uzsorakamat fogalmát, és THM-plafont vezetnek be. Szabó Máté akkori ombudsman 2008 nyarán azt javasolta, hogy a plafon a mindenkori jegybanki alapkamat tízszerese legyen, ám a szabályozás 2009 decemberében, már a Bajnai-kabinet kormányzása alatt végül úgy finomodott, hogy egy ember egy évben egyszer vehet fel a jegybanki alapkamat tízszeresénél magasabb THM-mel futó kölcsönt. A Fidesz amúgy korábban is támogatta a kamatplafon ötletét, ám annak mértékét szigorúbban határozta volna meg, a mindenkori jegybanki alapkamat háromszorosát jelölte meg felsõ korlátként.

A kamatplafont több külföldi országban alkalmazzák, az Európai Unióban például Németországban, Franciaországban, Írországban és Lengyelországban is. Bár az angolszász gyakorlatban az ilyen irányú szabályozást versenykorlátozónak tartják, az Egyesült Királyságban nincs is, de Ausztráliában van. Franciaországban a jegybanki kamatláb alapján negyedévente határozzák meg a mértékét, amelyet jellemzõen a jegybank  vagy a pénzügyminisztérium határoz meg.

A bankok kivárnak

Az [origo] megkereste az összes nagy hazai kereskedelmi bankot, valamint a kifejezetten gyorskölcsönöket nyújtó Provident Zrt.-t, hogy reagáljanak a kormány tervezett intézkedésére, illetve jelöljék meg azon hiteltermékeiket, amelyek teljes hiteldíj mutatója meghaladja a 30 százalékos mértéket.

A kereskedelmi bankok és a Provident kommunikációs osztálya szinte kivétel nélkül tartózkodott a válaszadástól, mondván, hogy a pontos jogszabály ismeretéig nem kívánják annak várható hatásait elemezni. A K&H volt az egyetlen bank, amely legalább konkrétan megjelölte, hogy hiteltermékei közül a hitelkártyáit értékesíti 30 százalék feletti THM-mel. A K&H Mastercard hitelkártya THM-je például 44,1 százalék, ha az ügyfél a bankfiókban igényli a kártyát, és 49 százalék, ha azt az ügyfélszolgálaton vagy az interneten keresztül teszi meg. Ugyanez a kártya úgynevezett menedzsment csomagban 31 százalékos THM mellett érhetõ el.