Az alapvetõ élelmiszerek áfájának korábban elvetett csökkentése is újra felvetõdött azon a múlt heti  kormányülésen, amelyen a pénteken bejelentett, számos adófajta megemelésével járó költségvetési terv részleteit véglegesítették a kormánytagok - erõsítette meg az [origo]-nak több kormányzati forrás.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken délután tartott sajtótájékoztatóján mutatta be a jövõ évi költségvetés tervezetét. A miniszter több adónemre kiterjedõ, összesen 450 milliárd forintos adóemelõ csomagot jelentett be. Eszerint a mostani 25-rõl 27 százalékra emelik az áfát, megemelik a munkavállalókat terhelõ egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékot, megszüntetik az adójóváírás intézményét, és kivezetik az úgynevezett félszuperbruttósítást. Az [origo] számításai szerint az szja-rendszer tervezett változásaival az átlagbér alattiak, vagyis a bruttó 210 ezer forintnál kevesebbet keresõk rosszabbul járnak.

Az áfacsökkentéshez információink szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ragaszkodott arra hivatkozva, hogy az áfakulcs 25-rõl 27 százalékra emelése leginkább az alacsonyabb keresetû rétegeket sújtja. A baromfi- és sertéshús, a kenyér, a tej, a tojás, illetve az étolaj 5 százalékos áfa alá sorolására már tavasszal több javaslatot tett a Vidékfejlesztési Minisztérium (errõl szóló cikkünket elolvashatja itt). A cél akkor nem az alacsony keresetûek, hanem elsõsorban a nehéz helyzetben lévõ baromfi- illetve sertéságazat megsegítése, a fogyasztás serkentése lett volna. A terveket augusztusban végül arra hivatkozva vetette el a nemzetgazdasági minisztérium, hogy túl nagy - összesen több mint 240 milliárd forintos - bevételkiesést okozott volna a költségvetésnek.

A kormány döntése értelmében a szuperbruttó mellett már jövõre megszûnik az adójóváírás, ami szintén az alacsonyabb keresetûeket sújtja leginkább. Az [origo] kormányzati információi szerint a kormányülésen az is felvetõdött, hogy ezt kompenzálni kell valamilyen módon, az ülés résztvevõi pedig végül abban maradtak, hogy a kormány gyakorlatilag ismét a cégekkel fizetteti ki a dolgozók bérveszteségét. Hasonló intézkedést jelentett be a kormány az egykulcsos szja bevezetése után is. Az akkor hozott törvény szerint szankciókkal sújtható az a munkáltató, amely munkavállalói bérét nem egészíti ki annyival, hogy kézhez kapott fizetésük a kormányzati intézkedések életbe lépése után se legyen kevesebb (kérdés, hogy a cégek engednek-e a nyomásnak - errõl szóló cikkünket elolvashatja itt).

A Matolcsy György által bejelentett adó- és járulékemelésekrõl információink szerint nem volt vita a kormányülésen, de az intézkedések veszélyei között több kormánytag is felvetette, hogy most elõször tesz olyan lépéseket a kormány, amelyek komolyan kikezdhetik hitelességét, mivel számos ponton ellentétesek az eddig kommunikált irányokkal (a Fidesz ellenzékben bírálta a Bajnai-kormány áfaemelését, kormányra kerülése után pedig többször jelezte, hogy fontosnak tartja a munkát terhelõ járulékok csökkentését).

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányülésen beszélt például annak az intézkedésnek a várható hatásáról is, hogy jövõre a minimálbér helyett annak másfélszerese után kell majd tb-járulékot fizetni. Matolcsy ismertette a Kereskedelmi és Iparkamara figyelmeztetését, miszerint a lépésnek komoly versenyképesség-csökkentõ hatása van, mert munkahelyek megszüntetésével járhat, ami szintén ellentétes a kormány egyik legfontosabb célkitûzéséve. A kormánytagok ezt az ülés részleteit ismerõ források szerint "csendben tudomásul vették", ahogyan a hitelvesztés lehetõségét is. Egyikük szerint azért, mert "mindenki belátta, hogy most mindennél fontosabb, hogy a költségvetés stabilitásáról meggyõzzük a külföldi elemzõket".

A csütörtöki, illetve az azt megelõzõ kormányülésen nemcsak a bejelentett bevételnövelõ, de kiadáscsökkentõ lépések is szóba kerültek. Megerõsítették információink szerint - ahogyan azt már korábban megírtuk - hogy még idén harmincezer fõvel kell csökkenteni kell a központi közigazgatási intézmények dolgozóinak létszámát. Döntöttek emellett egy harminchét milliárd forintos zárolásról és a kormányzati intézmények azonnal beszerzési, illetve szerzõdéskötési stopjáról (ezek azóta meg is jelentek a hétfõi Magyar Közlönyben ), de szóba került az is, hogyan lehetne a jelenleginél jobban felpörgetni az uniós pályázatok elbírálását annak érdekében, hogy a fejlesztésekre szánt brüsszeli források mihamarabb beáramolhassanak a gazdaságba.