Budapest, 2011. szeptember 20., kedd (MTI) – A kormány minden lehetséges intézkedést meghoz ahhoz, hogy az adórendszer átalakításának hátrányos hatásait semlegesítse – hangsúlyozza a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi közleményében.
A kormány egyidejûleg kivezeti az adójóváírás és a szuperbruttósításintézményét. Ahhoz, hogy az adórendszer átalakításának hátrányos hatásait semlegesítse, a kormány minden lehetséges intézkedést meg fog hozni – ismerteti a tárca közleménye. Fenntartja továbbá a költségvetési szférában jelenleg is mûködõ kompenzációs rendszert, amelynek eredményeként 2012-ben sem csökkenhet senkinek a havi nettó jövedelme. A versenyszférára vonatkozóan 5 százalékos béremelési ajánlást tesz a kormány. A kormány azonban ezekkel az intézkedésekkel még nem tekinti befejezettnek az adórendszer átalakítását, kiemelten fontosnak tartja, hogy az adórendszer átalakítása során a munka világának valamennyi legálisan munkát vállaló, hátrányosan érintett szereplõje ne járhasson rosszul. Ennek megfelelõen az állam ki fogja venni a részét a munkáltatók megnövekedett terheibõl: az NGTT ülésén javasolni fogja, hogy a szociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás feletti béremelés egy részét a munkáltatónak részben visszatérítse. A kormány tisztában van azzal, hogy a béremeléseket követõen is lehetnek olyan munkavállalók, akik rövid távon nettó keresetcsökkenést szenvedhetnek el azadórendszer átalakítása miatt. Ezért létrehoz egy olyan célzott kompenzációs rendszert, amely azokat a munkavállalókat segítené, akik ténylegesen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és nem kapnak “jövedelemkiegészítést” a fekete- és szürkegazdaságból – ismerteti a közlemény. Az érintett munkavállalóknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé kell igazolniuk a pozícióromlást, valamint nyilatkozni arról, hogy nincsen egyéb, be nem vallott, vagy nem megfelelõen bevallott jövedelmük. Ezt követõen a NAV juttatja számukra a kompenzációt. A kompenzáció végsõ összegét az éves jövedelem alapján határozzák majd meg, de a munkavállalók elõlegben részesülhetnek. A kompenzációs rendszer mûködéséhez a kormány a bevételi erõforrásokat aszemélyi jövedelemadó rendszerén belül kívánja biztosítani. Mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékû, átmeneti jellegû hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202.000 forint feletti jövedelemmel rendelkezõ munkavállalóknak. Az intézkedés csak az értékhatárt meghaladó részt érinti. “A fentiek szerint elõre látható idõn belül megvalósul az igazi, arányos, egykulcsos adózás, amelynek végül minden munkavállaló élvezheti az elõnyeit. Ebben a munkavállalást és családokat támogató új szemléletben a jövedelemszintjétõl függetlenül mindenki egyenlõ mértékben fog részt vállalni a közterhekbõl. A kormány ezzel új értelmet ad a társadalmi igazságosság fogalmának” – tartalmazza a közlemény. A kormány kiemelt célja, hogy megkezdje az egészségügyi alap saját lábra állítását. “Csak így lehet garantálni a rendszer mûködésének fenntartását, és az ellátás biztonságát, mivel az elõzõ kormányok idején az egészségügyi alapot gyakorlatilag szétverték, aminek folytán az egészségügyi rendszer az összeomlás szélére került. Az egészségügy a nemzeti megmaradás és megújulás egyik záloga”. A közlemény ismerteti: csak abban az esetben várhatjuk az egészségügy hatékony átalakítását, ha pénzügyileg is talpra tudjuk állítani. Az egészségügy finanszírozása az utóbbi években hatalmas tõkeinjekciókat követelt az államtól, amelynek komoly szerepe volt az adóssággenerálásban, azaz az államadósság növelésében. A kormány az egészségügy finanszírozási oldalának rendbetételéért javasolja a munkavállalókat terhelõ egészségbiztosítási járulék 1 százalékponttal történõ megemelését. Azt a kérdést, hogy ezt a járulékemelést be kell-e vonni az adórendszer átalakítása miatti kompenzációba – és ha igen, milyen mértékben -, a kormány az NGTT egyeztetésein kívánja megvitatni. A közlemény emlékeztet arra, hogy a kormány a hazai közteherviselési rendszer felülvizsgálata, a gazdasági szereplõk véleményének megismerése, illetve az adózással kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok, tendenciák áttekintése után határozott 2010 tavaszán a személyi jövedelemadó rendszer gyökeres átalakításáról. Az átalakítás kapcsán több cél fogalmazódott meg: a személyi jövedelemadózásrendszerének leegyszerûsítése, az arányosság, az egyenlõ társadalmi szerepvállalás megteremtése, az adóterhelés csökkentése és az adóbázis szélesítése. A kormány az ismertetett sarokkövek meghatározásán túl úgy döntött, hogy “a mai tragikus demográfiai helyzeten is változtatni fog, mivel a kívánt gyermekek világrahozatalának és nevelésének támogatása az egész társadalom alapvetõ érdeke”. Ezért bekövetkezett egy szemléleti váltás is, miszerint az állam a gyermek neveléséhez szükséges jövedelmet a családnál hagyja, nem adóztatja. “A kormány ezzel nyilvánítja ki, hogy e jövedelemhez az adóztató államnak nincs köze, abból adólevonást nem érvényesít”. E célok teljesülése a mai napig prioritást élvez. Az idei törvénymódosításokkal a kormány garanciát vállal arra, hogy megteremti az egykulcsos, arányos személyi jövedelemadózás rendszerét; 2012-ben befejezi a munkát és családokat támogató adórendszer kiépítését, általánossá téve az arányosadózást - olvasható a közleményben. |
Hasonló hírek
 Kedvenc hírekÖn még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
