A Kormány tervei szerint jövõre 78 ezerrõl 92 ezer forintra emelkedne aminimálbér, a Napló által megkérdezett cégvezetõk azonban e nehéz idõkben „ördögtõl valónak” tartják az elképzelést.

„A kis- és középvállalkozások a minimálbér ilyen mértékû emelését egész egyszerûen nem bírják el. Döbbenet! Arról nem beszélve, hogy egy ilyen intézkekés révén lazul a munkafegyelem, és béraránytalanságok alakulnak ki a dolgozók között” – jelentette ki a Napló érdeklõdésére a hajdúböszörményi Jánosi Imre, akinek a cégei összesen mintegy 150-170 embernek adnak munkát; õk külfölfi partnerek számára bérmunkában cipõfelsõrészt készítenek.

A külföldi nem nyeli le

A cégvezetõ emlékeztetett: Jelenleg is érvényben van az a szabály, hogy a teljesítménybérben foglalkoztatóknál, ha a munkáltató által megállapított normát legalább a dolgozók fele nem tudja teljesíteni, akkor a munkáltató köteles ezeknek a bérét legalább a minimálbér szintjéig kiegészíteni.

- Ez is egy igazságtalan szisztéma, hiszen hogyan lehet azt megállapítani, hogy valaki nem tudja, vagy esetleg nem akarja a normát teljesíteni – utalt a szabályozás faramuciságára Jánosi Imre, aki pontosan tudja (hiszen korábban a saját bõrén tapasztalhatta), hogy a külföldi partnerek a hazai élõmunka drágulását egyszerûen nem hajlandóak elfogadni, inkább kivonulnak az országból.

Hasonló véleményen van Erdei Bertalan, a GA-BO 2000 Kft. ügyvezetõ igazgatója, akinek a cége 80 embernek és további 48 tanulónak ad munkát. A lakatosmunkákkal, hõkezeléssel és szerszámkészítéssel is foglalkozó cég tulajdonosa úgy véli, az újabb és újabb terhek helyett a Kormánynak inkább adókedvezményekkel kellene segíteni a hazai vállalkozásokat, hogy fejleszthessenek vagy legalább a jelenlegi létszámukat képesek legyenek megtartani.

- Észre kellene már venni, hogy a megszorítások csak hanyatláshoz vezetnek, abból pedig semmi jó nem szokott kisülni – mondta.

Elbocsátások lehetnek

– Önmagában üdvözlendõ a minimálbér tervezett emelése, azonban az intézkedés hatásait is figyelembe kell venni – figyelmeztetett Tóth Dezsõ, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Hajdú-Bihar Megyei képviseletének vezetõje.

– Sok részlet még nem ismert és a kormány bizonyos kompenzációt ígér, az azonban tudható, hogy a vállalkozók, gazdasági szervezetek teherbíró képessége igen korlátozott. A munkavállalók reáljövedelme az emelés ellenére, az egyéb szabályozók változása miatt csökken, a minimálbéreseknél legjobb esetben is 5-6 ezer forinttal.

Tóth Dezsõ hangsúlyozta: a munkáltatóknak összességében nagy terhet jelentene az emelés, a kisebbek közül nagyon sokan – várhatóan – nem tudják kigazdálkodni a 92 ezer forintos minimálbért. Ez elbocsátásokhoz, vagy vállalkozások tönkremeneteléhez vezethet. Megyénkben különösen a könnyûipari cégeket és a megváltozott munkaképességû embereket foglalkoztatókat érintheti a tervezet. Utóbbiak azonban már most is gyakran csökkentett munkaidõben tudják csak dolgoztatni azokat az alkalmazottaikat, akiknek az elhelyezkedés igen nehéz és akik számára az elbocsátás tragikus lenne – osztotta meg aggályait a szakszervezeti vezetõ.