Megszûnhet az egyszerûsített eljárás a kormányzat múlt héten vitára bocsátott tervezete szerint, amivel megnõne a cégalapítás ideje és költsége is, utóbbi kft.-k esetében közel az ötszörösére. Pedig a cégalapítások többsége az egyszerûsített eljárás módszerével történik.

A közigazgatási eljárás folyamatában lévõ tervezet nem tekinthetõ a kormány álláspontjának, a társadalmi egyeztetés során akár minden pontja módosulhat - jelezte a tervezet elõterjesztõje. A tervezet több, cégekre vonatkozó törvényi szabályozást átírna a csõdtörvénytõl az illetéktörvényig. A csomag célja a Kormány.hu oldalon olvasható indoklás szerint az, hogy "a hitelezõket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerûsítésével visszaélõ vállalkozói magatartások visszaszoruljanak".

A törvénycsomag nagyobb részt a csõdeljárás és a felszámolási eljárás gyorsításával foglalkozik, miközben növeli a bíróságok és a hatóságok szankcionálási lehetõségeit. Ezzel a kormány a közterhek beszedésének arányát javítaná, ugyanakkor hozzányúlnának a cégbírósági eljárás szabályozásához is, amely viszont drágább és hosszabb ügyintézést hozna a cégeknek.

Véget vetnének az egyszerûsített eljárásnak

A tervezet megszüntetné az úgynevezett egyszerûsített eljárást. Ennek lényege, hogy a cég alapítói, tulajdonosai az állam által meghatározott sablonok, úgynevezett szerzõdésminták alapján szerzõdnek egymással. Ez gyorsan áttekinthetõvé teszi a rendszert, így például a cégbíróság a cégalapításról automatizálva, egy óra alatt döntést tud hozni. Mivel kevés emberi munkára van szükség, így az eljárás költsége is alacsony, vagyis a cégeknek kevés illetéket kell fizetniük.

A tervezet ugyan megszüntetné az egyszerûsített eljárást, a szerzõdésminta alkalmazását azonban nem. A módosítás következtében kibezetnék az egyszerûsített eljárás 15 ezer forintos illetékét, ehelyett a szerzõdésmintát alkalmazó egyéni cég 20 ezer, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (például bt.) 35 ezer, a zrt. és a kft. 70 ezer forint illetéket fizetne. Vagyis a cégbíróság továbbra is sablonok alapján dolgozná fel az adatokat, az illeték mértéke azonban kft. esetében mintegy ötszörösére emelkedne.

A tervezet megszüntetné a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénynek az egyszerûsített cégeljárást részletezõ bekezdését, helyébe egy rövidebb változat kerülne a szerzõdésmintáról. A megszüntetendõ rész többek között tartalmazza azt a szabályt, amely szerint "a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követõ egy munkaórán belül határoz" az elbírálásról. Eszerint a cégalapítási eljárás a korábbi, 15 napos határidõre emelkedne.

Nem fognak örülni a vállalkozók

"Nem fognak örülni a vállalkozók, ha így lesz" - mondta Ardai Attila, a Céghmester Consult vezérigazgatója. A vállalkozássegítéssel foglalkozó cég megerõsítette, hogy a kormány tervezete gyakorlatilag megszüntetné az egyszerûsített cégalapítást, ami az eljárás megdrágulásával és az elbírálási idõ meghosszabbításával jár.

Ardai Attila szerint van olyan eset, hogy valóban gyorsan kell céget alapítani, például mert valaki csak így vehet részt egy projektben. Mint mondta, találkoztak olyannal, aki egy pénteki napon fordult hozzájuk azzal, hogy a következõ keddre neki szüksége van egy bejegyzett cégre egy projektben való részvételhez.

A cégügyekkel foglalkozó szakember azt mondta, erre ma képes a cégbíróság, valóban mûködik, hogy egy óra alatt elbírálják a cégalapítási igényt. "Egy-egy ügyben elõfordulhat elakadás, de az esetek 99 százalékban mûködik a gyors cégbejegyzés" - mondta.

Az egyszerûsített cégeljárás lényege, hogy a társasági szerzõdés iratminta alapján készül, ez alapján nyújtják be a cégek a kérelmüket. A normál cégeljárás azonban nem iratminta alapján készül, ezért a bíróságnak alaposabban és hosszabban kell vizsgálnia a dokumentációt. Ardai Attila azt mondta, elenyészõ számban találkoznak normál eljárással céget alapítókkal. Ráadásul szerinte akkor is az egyszerûsített úton érdemes céget alapítani, ha késõbb az iratmintától eltérnek tagok, mert az egyszerûsített és a változtatás összes költsége így is alacsonyabb, mint a normál alapítás teljes költsége lenne.