A munkavállalói és a munkáltatói oldal szempontjai is beépülnek

A megállapodások konkrétumairól szólva kiemelte: a védett kor intézménye megmarad és ez mind a nyugdíjkorhatár elõtti öt évre, mind a gyermekes édesanyákra vonatkozik. A védettség, mint alapjog megmarad. A tervezetben az európai gyakorlatnál erõsebb védettséget építettek be, azaz az öregségi nyugdíj elõtt öt évvel a munkavállaló csak lényeges kötelezettségszegés, szándékos vagy súlyos gondatlanság miatt bocsájtható el.

A szabadságok kérdésével kapcsolatban elmondta: a mostani szabályozáshoz képest annyi a változás történt, hogy a húsz nap alapszabadság és a tíz nap pótszabadság mellett eddig az alapszabadság negyedével rendelkezett a munkavállaló. Ez most hét napra módosul, tehát a munkavállaló számára pozitív elmozdulást eredményez – hangsúlyozta. Hozzátette: a továbbiakban legalább tizennégy napot egybefüggõen kell ki adni a munkavállaló kérésére.

Túlmunka és éjszakai pótlék

A tervezet a túlmunka tekintetében ugyancsak jelentõs változást hoz. A túlmunka 250 órára növekedne a munkaszerzõdésben és 350 óra lenne a kollektív szerzõdésekben – mondta az államtitkár. A mûszakpótlékok tekintetében elmondható – folytatta -, hogy a jelenleg hatályos törvény nagyon leszûkítette a mozgásteret e kérdésben. A következõ idõszakban a munkavállalók és a munkáltatók felelõsségére hagyatkozva sokkal szélesebb keresztmetszetben szeretnénk ezt biztosítani. Az éjszakai pótlékhoz semmiképpen sem kíván a tervezet hozzányúlni, a délutáni mûszakpótlék kifizetésére pedig többféle lehetõséget biztosít a munkáltatónak - ismerteti az elhangottakat a kormányzati kommunikációs portál.