1996 óta egyszer sem volt arra példa, hogy mindhárom nagy cégnél a befektetésre nem ajánlott kategóriában legyen hazánk, most viszont a Fitch pénteki leminõsítésével ezt is megértük. Az elmúlt bõ húsz év magyar besorolását vizsgálva elmondható, hogy szép számmal voltak érdekes döntések a hitelminõsítõk részérõl. Mfor.hu-háttér.
Lassan 16 éve vagyunk fenn mindhárom cég térképén
1989. júliusában a Moody's volt az elsõ a három nagy hitelminõsítõ közül, mely felvette listájára Magyarországot is. Akkor "Baa2" besorolást kaptunk a cégtõl, ami egyfajta megelõlegezett bizalomnak is volt tekinthetõ, a rendszerváltozáskor úgy érezték, hogy érdemes lehet befektetni Magyarországon. Aztán hamar jött a kiábrándulás, egy évre rá "Ba1"-re minõsített le a cég, ami a mostanihoz hasonlóan a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategória teteje volt.
A Moody's értékelésében ezt követõen egészen 1996. decemberéig maradt is a "Ba1" minõsítésünk, közben 1992 áprilisában a Standard & Poor's is felvette hazánkat a vizsgálandó országok listájára. A másik amerikai hitelminõsítõnél is bóvliban nyitottunk, akárcsak most "BB+" volt Magyarország osztályzata, ami 1996. októberéig nem is változott. Közben 96 tavaszán a Fitch Ratings is elkezdett számolni velünk, náluk "BBB-" volt a besorolásunk, ami egészen múlt péntekig maradt is a befektetésre javasolt kategóriában.
Vagyis a pénteki újabb leminõsítéssel két fontos sorozat szakadt meg: egyrészt a Fitchnél még sosem voltunk befektetésre nem ajánlott ország, másrészt pedig ebbõl következõen egyszer sem fordult még elõ, hogy Magyarország mindhárom nagy hitelminõsítõnél a bóvli kategóriában legyen.
Felminõsítések sorozatát hozta a Bokros-csomag
Nem kis részben az 1995-ös Bokros-csomagnak volt köszönhetõ az, hogy 1996 végére mindhárom nagy hitelminõsítõnél visszakerültünk a befektetésre javasolt kategóriába. A Horn-kormány akkori pénzügyminisztere, Bokros Lajos 1995. március 12-én jelentette be gazdasági intézkedéscsomagját, sokak szerint annak volt köszönhetõ, hogy a kilencvenes évek közepén sikerült fenntartani Magyarország fizetõképességét.
A Bokros-csomag 8 százalékos vámpótlékot vezetett be az energiahordozókat kivéve minden árura, a forintot kilenc százalékkal leértékelte és bevezette a csúszó leértékelést, korlátozta a nominálbéreket az állami szektorban, valamint megszüntette a fogászati ellátás és a felsõoktatás ingyenességét. A csomag szûkítette a GYES-re, családi pótlékra és gyermeknevelési támogatásra jogosultak körét, csökkentette a gyógyszerek állami támogatását és felemelte a nyugdíjkorhatárt.
Mai szemmel nézve az 1995-ös kiigazítás nagy része a kiadási oldalt érintette, hiszen a vámpótlékon kívül az összes intézkedés kiadáscsökkentést jelentett. A csomag következtében az államháztartás hiánya, mely 1994-ben a GDP 8,4 százalékára duzzadt az 1993-as 6,6 százalékról, 1995-ben 6,4, a következõ évben pedig 3 százalékra esett vissza.
A hitelminõsítõk is kedvezõen ítélték meg a lakosság számára fájdalmas lépéseket, hiszen 1996-tól fokozatosan javult a besorolásunk 2006-ig. Azokban az években a gazdasági mutatóink is egészségesebb képet mutattak, hiszen éppen a mostani kormány szokta szívesen emlegetni, hogy az elsõ Orbán-kormány 2002-ben még 60 százalék alatti államadóssággal adta át az országot.
Hazánk legjobb besorolása a Moody's listáján "A1" volt, míg a Standard & Poor's és a Fitch "A-"-ig ment fel velünk 2000-re. 2000 és 2005 között szinte mindenki tõlünk várta az új gazdasági csodát a régióban, akkor mindhárom nagy hitelminõsítõnél "A-s" ország voltunk.
A 2000-es évek elsõ felének hitelminõsítéseinél érdekesség, hogy a Medgyessy-kormány itthon sokat bírált száznapos programjait a hitelminõsítõk pozitívan értékelték, a Moody's például 2002. novemberében két fokozattal minõsített fel minket, amivel elértük a máig legmagasabb "A1"-es értékelésünket. Mostanra sokan éppen a 2002-es száznapos programokban látják sok probléma gyökerét, azonban a jelek szerint akkor azt pozitívan értékelte a piac.
2006-ban indultunk el a lejtõn
Ha a hitelminõsítõk döntéseit vizsgáljuk, akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy 2006-ban romlott el minden a magyar gazdaságban, onnan kezdve ugyanis egyenes út vezetett a mostani tripla bóvlihoz. Elsõként a Fitch figyelmeztetett a kockázatokra, hiszen 2005. decemberében "A-"-ról "BBB+"-ra minõsítette le Magyarország devizaadósságának besorolását.
2006 közepén a Standard & Poor's is leminõsített minket, míg a legtovább a Moody's várt ki, akik 2006. karácsonya elõtt két nappal vonták meg tõlünk az "A1" besorolást. Onnan pedig egyenes út vezetett a mostani szintre. Az elmúlt bõ húsz év minõsítéseit vizsgálva egyébként az állapítható meg, hogy a három cég közül a Moody's a leginkább hajlamos a nagy lépésekre, hiszen míg a Fitch és a S&P esetében csak öt fokozatot járt meg a magyar minõsítés, addig a Moody's esetében hét fokozatban voltunk már.
Mennyi jelentõsége van?
A válság kitörése után sokan bírálták a hitelminõsítõket megalapozatlan döntéseik miatt, szerintük éppen ezért mostanra gyakorlatilag semmi jelentõsége nincs annak, hogyan minõsítenek egy-egy országot. Ezt támaszthatja alá az is, hogy Magyarország esetében csak az elsõ bóvliba minõsítés okozott komolyabb piaci hatást, a Fitch pénteki leminõsítése után már erõsödni is tudott a forint.
Néhány szakember ugyanakkor továbbra is arra hívja fel a figyelmet, hogy a nagy külföldi alapok befektetési politikájában komoly szerepe van a hitelminõsítéseknek, hiszen sok alap esetében a bóvli kategória esetében automatikusan meg kell szabadulni az érintett ország eszközeitõl. Arra valószínûleg csak a következõ hetekben-hónapokban kaphatunk választ, hogy a harmadik fájdalmas leminõsítés elindít-e egy tõkekivonási folyamatot Magyarországról, illetve az új kötvényeket hajlandók lesznek-e lejegyezni a külföldi szereplõk.
Kedvenc hírek
