Rámutatott: az arányos, egykulcsos szja-rendszerre áttérés utolsó szakasza mindegyik félre “rendkívüli feladatokat” ró.

A tárcavezetõ tájékoztatása szerint 790 ezer feletti azon munkavállalók száma, akik béremelés nélkül rosszul járnak, nagyjából 600 ezren viszont mindenféle kompenzáció nélkül is jól jönnek ki. A kormány és az érdekképviseletek végül egy többlépcsõs kompenzációs mechanizmusról állapodtak meg.

Eszerint – ismertette – a közszférában az állam biztosítja, hogy a 216 ezer forint alatti jövedelmi sávban keresõknek, mintegy 690 ezer embernek se csökkenjen a korábbi nettó bére.

A versenyszektort érintõen azt a kérést fogalmazta meg a kormány, hogy a munkaadók hajtsák végre a minimálbér-emelést, továbbá azt ajánlotta, hogy ha a minimálbértõl 216 ezer forintig terjedõ bérig öt százalék felett emelnek a munkaadók, akkor a többletterhet az állam teljes mértékben megtéríti – mondta el.

Közölte: a versenyszférában kétlépcsõs lesz a kompenzáció. Az elsõ lépésben, mintegy három százalékig, az állam kompenzálja az alacsony munkabérrel rendelkezõ csoportokat, a második lépésben pedig azoknál, akik kimaradnak a kompenzáció játékszabálya szerint a béremelésbõl, az állam egyéni kompenzációt hajt végre.

Tudatta azt is, hogy a bérkompenzáció 130 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek; ez az összeg rendelkezésre áll a büdzsében.

Az MTI kérdésére Matolcsy György kifejtette, hogy egy vegyes bérszabályozási modellrõl van szó: a közszférában valóban központi bérszabályozás van, a versenyszektorban azonban nem, hiszen a kormány nem írja elõ az ötszázalékos béremelést, csak kéri, a kérése mellé pedig ösztönzõket állít.

A tavalyi évet felidézve úgy fogalmazott: a kormány rendkívüli aggodalommal figyelte, milyen módon képes a magyar gazdaság ezt a “nem mindennapos gazdaságtörténeti fegyvertényt” végrehajtani, vagyis úgy áttérni az elsõ évben az arányos, egykulcsos adórendszerre, hogy ennek nem lesznek vesztesei a munkavállalók között.

Az elsõ év végül egyértelmû sikerrel járt – jelentette ki, majd emlékeztetett arra, hogy 2011-ben a személyijövedelemadó-rendszer módosítása a munkavállalói körben ötszázalékos reálkereset-növekedést hozott, a nettó bérek pedig mintegy kilenc százalékkal bõvültek.

A részletekrõl szólva kifejtette: a gyermeket nem nevelõ munkavállalók reálkeresete 0,7 százalékkal, az egygyermekeseké 4,1 százalékkal, a kétgyermekeseké 11,6 százalékkal, a három- és többgyermekeseké pedig több mint 18 százalékkal nõtt.

Mindez nem jelenti azt – hívta fel a figyelmet -, hogy ne lenne néhány száz olyan ember, akik esetében a vélt vagy valós veszteség tény. “Mindenesetre mi most egy olyan rendszert mûködtetünk, amely legalább a munkavállalók 95 százalékának (…) egyértelmûen biztosítja, hogy az arányos, egykulcsos, 16 százalékos adórendszerre történõ átállás révén nem járhatnak rosszabbul” – mondta.

A miniszter elmondta, hogy a megbeszélésen téma volt egy általános gazdaságpolitikai áttekintés is a 2012-es év várható karakterérõl.

Beszámolt továbbá arról, hogy a versenyszektor és az állam állandó konzultációs fóruma megalkotta saját alapszabályát, ezt a következõ napokban alá is írhatják.