A zsúfolásig megtelt színház közönségét Bíró Rozália alpolgármester köszöntötte. A politikusnõ hatalmas eredményként könyvelte el, hogy a romániai rendszerváltás óta elõször áll magyar nemzetiségû politikus a kulturális tárca élén Kelemen Hunor személyében. A Himnusz születésének napja – 1823. január 22. – immár örökre a Magyar Kultúra Napja. – Szükség is van ilyen évfordulókra, melyekhez igazodhatunk. A Magyar Kultúra Napja nemzeti identitásunk megbonthatatlan alapja. A magyar kultúra értékei pedig olyan fogódzók, amelyekhez visszanyúlhatunk, amelyekre építkezhetünk. A magyar kultúra túlélt minden megpróbáltatást, ezért elmondhatjuk, hogy a magyarságot a kultúra tartotta életben évszázadokon át – hangsúlyozta Bíró Rozália.

Kelemen Hunor ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy a jövõt a nemzet értékeinek fundamentumára kell építeni. Az RMDSZ elhatározta, díjat alapít az Erdélyi Magyar Kultúráért, melyet elõször 2013-ban adnak át – jelentette be Kelemen Hunor. Megõrizni és alkotni – ez a következõ évek, évtizedek feladata, zárta ünnepi beszédét a kulturális tárca vezetõje.

Muraközi István polgármester ünnepi beszédében kitért arra, hogy az évfordulók alkalmat jelentenek értékeink számbavételére. – Nagyvárad kulturális kisugárzással bírt nemcsak a Kárpát-medencére, de egész Európára is – szögezte le a polgármester, hozzátéve, hogy példaértékû az az együttmûködés, ami közel másfél évtizede tart Bihar és Csonka-Bihar központjai között. A kettõs állampolgárság felvételével pedig erõsítjük ezt a kapcsolatot – egészítette ki.

A Magyar Kultúráért Díjak átadása után Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde címû darabját adták elõ nagyváradi középiskolások, a mára aktualizálva, a mának, de még inkább a jövõnek szólóan.

Kép és szöveg: Nyírõ Gizella