Budapest, 2012. február 13., hétfõ (MTI) – Egyedülálló kísérletet végez az elsõ magyar mûhold – hangsúlyozta az MTI-nek Horvai Ferenc, a Magyar Ûrkutatási Iroda (MÛI) tanácsosa annak kapcsán, hogy hétfõn Föld körüli pályára állt a Masat-1.
“Nagyon nehéz egy ilyen szatellitre eredeti kísérletet kitalálni, hiszen rengeteg diákmûhold létezik. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatói azonban kitaláltak egy eredeti technológiai kísérletet. Egy körülbelül 20 centiméteres, kinyúló fémlemezrõl van szó, amelyet elektromosan feltöltenek és megpróbálnak a Föld mágneses erõvonalai mentén stabilizálni. A mûhold elvileg össze-vissza pöröghet, de amennyiben ez az eljárás sikerrel jár, akkor bebizonyítják, hogy igenis lehetséges akár hajtómûvek nélkül is stabilizálni egy szatellitet” – magyarázta Horvai Ferenc. A MÛI tanácsosa a Masat-1 kapcsán kiemelte, hogy Magyarország célja az Európai Ûrügynökséghez (ESA) való csatlakozás. “Ugyan az elsõ mûhold nem feltétele a tagságnak, de ez is demonstrálja, hogy mi már érett tagokká tudunk válni és esetünkben nem szükséges a néhány éves átmeneti periódus, hiszen már teljesen jártasak vagyunk az ûrtechnológiában. Már fél évszázada folynak nálunk ûrtechnológiai kutatások, több mûszert is kifejlesztettünk, de ez az elsõ olyan komplett mûhold, amelyet a legkisebb alkatrésztõl kezdve magyarok építettek. A diákok bebizonyították, hogy képesek vagyunk erre” – mondta. Horvai Ferenc kitért arra is, hogy egész Európa küszködik megfelelõ mérnöki utánpótlás hiányával. “Kevés az olyan hallgató, aki jártas a high tech területén. Magyarország egy mûködõ komplett mûhold létrehozásával demonstrálta, hogy rendelkezünk utánpótlással. Ezt nemcsak a Masat, hanem más olyan projektek is tanúsítják, ahová egyetemi hallgatókat, PhD-hallgatókat, fiatal mérnököket vonnak be, ami óriási bázist jelent. Az európai ûripar, a különbözõ távközlési és megfigyelési mûholdakat üzemeltetõ cégek tõlünk tudnak megrendelni alkatrészeket, ahogy azt a kutatószondák esetében már most is teszik” – fogalmazott az ûrkutatási szakember. Horvai Ferenc hozzátette: gazdasági vetülete is van a Masat-projektnek, hiszen minden, az ûrkutatásba befektetett euró ötszörösen térül meg. “Az OECD és az ESA számításai szerint az ûrkutatási befektetések legalább ötszörösen térülnek meg, jönnek vissza gazdaságilag egy országnak. Eddig is így volt, a jövõben pedig ez még inkább igaz lesz ez a megállapítás, hiszen az ûrkutatási eredmények egyre szélesebb területen hasznosulnak” – hangoztatta Horvai Ferenc. A Masat-1 az Európai Ûrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik mûhold “társaságában” startolt, a fellövésre az Egyenlítõ közelében fekvõ Francia Guyanán található Kourou európai ûrközpontjában került sor hétfõn, közép-európai idõ szerint tizenegy órakor. A Masat-1 a BME két villamoskari tanszéke, valamint ûrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Ez egy kisméretû, úgynevezett pikoszatellit, CubeSat szabvány szerint készült 1 kilogramm tömegû, 10x10x10 centiméteres kocka alakú mûhold. |
Hasonló hírek
 Kedvenc hírekÖn még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
