Ez hangzott el a Generali-Providencia Biztosító mai sajtóbeszélgetésén. A változások katalizátorát az szja-törvény közelmúltbeli módosítása jelenti. 

Válság az egészségügyben

A rendszerváltás után nyitott volt a politika arra, hogy a magánszektor kiegészítõ jelleggel részt vegyen az egészségügyi finanszírozásban és szolgáltatásban egyaránt - idézte fel Dr. Orosz Éva, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetõje. Az elmúlt évtizedben azonban lefelé menõ spirálba került a hazai egészségügy, a kialakult bizalmi válságnak pedig a humán erõforrás válsága és az ellátás zavarai lettek a jól látható jelei. Két út áll a szektor elõtt: a válság mélyülése, illetve a kitörés. Utóbbinak az lenne a lényege, hogy szembesítsék a társadalmat azzal, mire van pénz, az egészségügyre fordított közkiadások és magánkiadások pedig egyaránt növekedjenek, az innováció erõsödjön - mondta Orosz Éva. Szemléletváltás nélkül szerinte folytatódni fog az egészségügyben ma tapasztalható forráskivonás. A társadalombiztosítás ígérvénye ma már nem áll fenn, ebben az értelemben a hazai egészségügy már összeomlott - vélte az egyetemi tanár.

Bõséges a lehetõségek tárháza

A kiegészítõ biztosítások azonban javítanának az ellátás egyes elemein, amit a nyugat-európai példák is alátámasztanak - mondta. A közfinanszírozás szerepe Nyugat-Európába általában 60 és 80 százalék között mozog, az OECD-átlag 74 százalék. Magyarországon ez az arány alacsonyabb, a magánkiadások aránya elsõsorban a hálapénz miatt több mint 30 százalékra rúg. A kiegészítõ biztosításoknak Nyugat-Európában több fajtája van, Franciaországban és Hollandiában például a lakosság több mint 90 százaléka rendelkezik például a magán-hozzájárulást (co-paymentet) fedezõ biztosítással, Dániában például ez az arány viszont csak 17%. A legszegényebbek számára több országban az állam vásárol ilyen típusú biztosítást. Az egyes országok egészségfinanszírozási modelljei nagyon eltérnek, az önkéntes és kiegészítõ biztosítások például nem zárják ki, hogy az állami egészségbiztosító nyújtsa õket, kötelezõ egészségbiztosítást pedig (pl. Hollandiában) magánbiztosítók is nyújthatnak.

Törvényi változás Magyarországon

A szja-törvény év eleji változása hazánkban arról szól, hogy a munkáltatók szja- és járulékmentesen köthetnek munkavállalóikra betegségbiztosítást - hívta fel a figyelmet Paál Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító vezérigazgató-helyettese. A biztosító 500 fõs attitûdkutatása az ügyfelek egészségügyi ellátásról alkotott képérõl azt mutatja, hogy az ügyfelek arra vágynak, idõhúzás nélküli, minõségi és kulturált egészségügyi ellátást (ne feltétlenül luxuskörülményeket) kapjanak. Tisztában vannak azzal, hogy ez valójában nem ingyenes, ezzel szemben az egészségpolitika ezt nem meri kimondani - vélte Paál Zoltán. Egy középkorú átlagosan évente legalább 30 ezer forintot elkölt egészségügyre különösebb problémák nélkül is - mondta. Eddig az uralkodó forma az összegbiztosítás volt, például a mûtéti térítés, kórházi kezelés árát fedezeték a biztosítók, ami jelentõs részben a hálapénz rendszerére épült. A törvényváltozás katalizátora lehet annak, hogy ez megváltozzon, mert a rendszer kiüresedett - húzta alá Paál Zoltán.

Összegbiztosítás helyett szolgáltatásbiztosítás jön

Az idei évtõl az összegfinanszírozással szemben egyre inkább a szolgáltatásfinanszírozás kerül elõtérbe - prognosztizálta Paál Zoltán, hozzátéve: ennek köszönhetõen a betegségbiztosítások eddigi alacsony részaránya a biztosítási piacon jelentõsen nõni fog. A biztosítók szerinte minden olyan egészségügyi szolgáltatóval szerzõdni fognak, aki az elvárt színvonalat teljesíti, attól függetlenül, hogy magánpiaci vagy állami szereplõrõl van szó. A várólisták nagy része nem az orvosok és mûszerek, hanem elsõsorban a pénzhiány miatt alakultak ki, ezért a magánbiztosítók a fennálló, lekötetlen kapacitásokra rá tudnának "repülni" úgy, hogy az egészségügyi rendszer bevételei a biztosítások révén jelentõsen emelkednének. Ez a várólisták jelentõs rövidülésével, a kivételezések eltûnésével járna - mondta Paál. A biztosítói finanszírozásra van felvevõi piac a szolgáltatói körben, hisz állami szolgáltatók vezetõi is gondolkodnak, miként tudnák hasznosítani lekötetlen kapacitásaikat. A biztosítók feladata így idén és jövõre is a rendszer megszervezése lesz - mondta Paál Zoltán.

Gyorsan növekedhet a piac

Viszonylag gyors növekedésre képes ekkora igény mellett ez a piac, így az árazás már a késõbbi nagyobb kockázatközösségre épülhet, vagyis nem feltétlenül kell csillagászati összegû biztosítási díjakra gondolni - vélte Paál Zoltán. Korábban a biztosítók és a kórházak együttmûködése csak a tehetõsebb ügyfelek számára volt reális alternatíva, a jövõben azonban 100-300 ezer forint között megállhatnak az éves díjak, így szélesebb rétegek számára elérhetõ lesz, persze ez a fedezett szolgáltatások körétõl is függ. A biztosítók a következõ hónapban sorra jöhetnek elõ ezzel kapcsolatos új termékeikkel.

Mi lesz az egészségpénztárakkal?

Szolgáltatáshoz jutni a kiegészítõ biztosítással csak úgy lehet, ha megbetegedem. Ezzel szemben az egészségpénztárak elõre tervezhetõ, kis összegû szolgáltatásokat fedeznek egyfajta elõtakarékosság révén. Elképzelhetõ, hogy a biztosítók is megjelennek ezen a piacon, de ez inkább csak egy szûk mezsgye lesz, a biztosítók nem jelentenek majd komoly konkurenciát az egészségpénztáraknak - mondta Paál Zoltán.