Egyelõre nem lefutott kérdés, hogy az új árfolyamrögzítéshez szükség lesz-e közjegyzõi közremûködésre. Még a korábbi, eredeti árfolyamrögzítésrõl szóló törvényhez kapcsolódva a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben szabályozta, hogy az árfolyamrögzítés hitelszerzõdés-módosításáért és a gyûjtõszámlahitelkeret-szerzõdés közjegyzõi okiratba foglalásáért sem a bank, sem a közjegyzõ nem kérhet díjat az ügyféltõl, a költségeket a bank köteles magára vállalni.

A módosítások egyik pontjaként Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatára ugyanakkor a parlament elfogadta, hogy a korábban már árfolyamgát-szerzõdést kötött ügyfeleknél az átszerzõdést nem kell ismét közjegyzõi okiratba foglalni − a feltételrendszer a törvény erejénél fogva módosul. Egyes vélemények szerint van mód arra, hogy a kölcsönszerzõdéseket egyetlen, a törlesztõrészlet megállapítását és megfizetését tartalmazó pontban − ideiglenesen − módosító árfolyamgát-szerzõdésekkel kapcsolatban a szabályokat a törvény egységesen, részletesen és tételesen állapítsa meg − a módosítást így nem kell közokiratba foglalni.

A tét nem kicsi. A bankok és a közjegyzõk tavaly nyáron 15 ezer forintos díjban állapodtak meg, amely összeg a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara (MOKK) Napi Gazdasághoz eljuttatott álláspontja szerint pusztán "a közjegyzõ költségeire elegendõ, még a munkadíját sem fedezi". A várakozások szerint ugyanakkor idén akár több mint 400 ezer hitelszerzõdést kell módosítani, ez pedig a fenti díjazással több mint 6 milliárdos bevételt jelent a közjegyzõknek és ugyanekkora extra terhet a bankoknak.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak a lap számára küldött tájékoztatása szerint a kormány hamarosan kialakítja álláspontját azzal kapcsolatban, hogy az árfolyamgát-törvény módosítása miatt szükséges-e, és ha igen, milyen ponton felülvizsgálni a közjegyzõi díjazásról szóló jogszabályt. A MOKK szerint a törvényi szabályozás aggályos, mivel az egyik szerzõdõ fél által magánokiratban a másikra erõltetett feltételek kikényszerítéséhez biztosítaná az állami kényszert − mindezt a közokirat garanciái nélkül. Szakértõk ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy a módosítás az ügyfél érdekében történik. A végrehajthatóság feltételeit az eredeti szerzõdés közokirati formában tartalmazta, a törvény pedig kimondhatná, hogy a bank csak akkor kérheti a szerzõdés végrehajtási záradékolását, ha a módosult szerzõdés megfelel az elõírásoknak.