Erre a célra a büdzsé módosításával 21 milliárd forintot csoportosítottak át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba.
Azok a cégek, amelyek az elvárt béremelést minden dolgozójuk esetében teljesítik, a korábban munkáltatói tb-járuléknak nevezett szociális hozzájárulási adóból levonhatják a béremelések öt százalékot meghaladó részének költségeit. Azonban – olvasható a büdzsémódosítás Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte indoklásában – sok esetben az ötszázalékos béremelés fedezete sem biztosított a vállalkozásoknál, így a munkavállalók nettó bére csökkenhet.

A kormány ezért kiegészítõ támogatásról döntött. Erre azok a cégek pályázhatnak, amelyeknek az ötszázalékos béremelés teljesítése megoldhatatlan feladatot jelent, illetve csak elbocsátásokkal tudnának eleget tenni neki. Így az eredetileg az elmaradó béremelések kompenzációjára szánt 21 milliárd forintos költségvetési forrás a béremelések megvalósítását szolgálja, erre ösztönözve a vállalatokat.

Mivel a támogatás az ötszázalékos vállalati önrészbõl legfeljebb 3 százalék megtérítésére terjedne ki, a keret az eredetileg tervezett munkavállalói kompenzációnál nagyobb foglalkoztatotti kör béremelését segítheti az indoklás szerint.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelõs államtitkár a 21 milliárd forint keretösszegû pályázat feltételeirõl szólva február végi sajtótájékoztatóján kifejtette: azokat a cégeket tudják támogatni, amelyek az összes dolgozójuknál teljesítik a bérkompenzációt. További kritérium, hogy a vállalkozás átlagos állományának létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidõs foglalkoztatásból részmunkaidõbe kerülõk aránya pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot.

A parlament elfogadta az elvárt béremelés végrehajtásával összefüggõ törvénymódosításokat is. Eszerint a munkaügyi ellenõrzés a jövõben kiterjed a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megõrzéséhez elvárt béremelés ellenõrzésére is. A hatóság azonban nem hozhat elmarasztaló határozatot, ha a munkáltató az ellenõrzés kezdetéig az érintett munkavállalók legalább kétharmadának bérét megemelte.

A jogszabály szerint az a munkáltató, amely nem teljesítette a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megõrzéséhez szükséges fizetésemelést, a jogsértést megállapító határozat jogerõre emelkedésétõl számított két évig nem kaphat az államháztartási törvény szerinti költségvetési támogatást. Ez az eredeti törvényhez képest jelentõs változás, abban ugyanis a közbeszerzési eljárásokból is kizárták volna azokat a cégeket, amelyek nem teljesítik az emelést, továbbá az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatást sem kaphattak volna.

A jogszabály pontosítja, hogy milyen költségvetési támogatást nem kaphat az a munkaadó, amely nem hajtja végre az elvárt béremelést. Ennek megfelelõen kizárták azt a költségvetési támogatást, amelyet éppen az elvárt béremelés végrehajtásának elõsegítése érdekében nyújtanak, valamint a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulást is.

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra nem vonatkozna az eltiltás, mondván, hogy a bérek idényszerûsége miatt az elvárt béremelés végrehajthatósága az agrárágazatban aránytalan nehézségeket jelent.

A törvény emellett lehetõvé teszi, hogy az a kifizetõ is jogosulttá váljon a munkabérek nettó értékének megõrzését célzó szociális hozzájárulási adókedvezményre, amely igazolja, hogy a munkaügyi ellenõrzés megkezdésének napjára visszamenõlegesen megemelte érintett munkavállalói kétharmadának bérét.

A módosítások a törvény kihirdetését követõ napon hatályba lépnek és 2014. január 2-án hatályukat vesztik.