Március közepén döntött a parlament arról, hogy ne a lakás érteke, hanem a felvételkori hitelösszeg legyen a meghatározó körülmény.

A kormány tavaly decemberben állapodott meg a Magyar Bankszövetséggel a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésére vonatkozó szabályok módosításáról.

Az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát igénybevételét a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamgát lehetõségét a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerzõdéssel rendelkezõk is igénybe vehetik, ha a kontraktust tavaly december 15-e elõtt kötötték.

Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetõség. A törvény mindazonáltal lehetõséget biztosít arra, hogy három év elteltével az ügyfél kezdeményezze az árfolyamrögzítés megszüntetését.

A bankok svájci frank esetében 180 forintos, az euró esetén 250 forintos, a japán jen esetében pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt.

A devizakölcsön havi törlesztõrészletének árfolyamgát feletti részébõl a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tõkerészt kell megfizetnie a gyûjtõszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint.

Meghatározott legmagasabb árfolyamszint (svájci franknál 270 forintos, eurónál 340 forintos, japán jennél 3,3 forintos árfolyam) felett a törlesztõrészletnek a legmagasabb árfolyamot meghaladó részét az állam fizeti ki.

Az árfolyamgát igénybevételét az kezdeményezheti, akinek devizakölcsönbõl származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot, aki nem részese fizetéskönnyítõ programnak (a futamidõ meghosszabbítása nem számít ilyennek), illetve az ilyen programban való részvételét legkésõbb a rögzített árfolyam alkalmazásának kezdõ idõpontjáig megszünteti.

Ha a devizakölcsön fedezetéül szolgáló ingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terheli, további feltétel, hogy nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem a zálogjog által biztosított egyik követelés esetében sem, és nincs folyamatban végrehajtás a devizakölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanra.

A pénzügyi intézmények a törvény alapján kötelesek mindent megtenni azért, hogy a hiánytalan kérelem átvételétõl számított 60 napon belül megkössék a hitelkeret-szerzõdést. A már megkötött gyûjtõszámlahitel-szerzõdések az új szabályoknak megfelelõen módosulnak, kivéve, ha a hiteladós ehhez írásban nem járul hozzá.

A törvény alapján az április 1-jei hatálybalépés után a pénzintézetek kizárólag a közszféra dolgozóinak kérelmét kötelesek befogadni, június 1-jétõl a többi lakáshiteles kérelmét, szeptember elejétõl pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkezõk következnek. A bankok azonban e határidõk elõtt is befogadhatnak kérelmet.

A jogszabály szerint a közszférában dolgozók a gyûjtõszámlahitelre felszámított ügyleti kamat megfizetéséhez kamattámogatást vehetnek igénybe, ennek részletes szabályait kormányrendelet fogja meghatározni.

A közszférában dolgozók emellett vissza nem térítendõ támogatást kapnak, ha 2011. december 30-ig a hitelezõnél, valamint a munkáltatónál bejelentették végtörlesztési szándékukat, de azt nem tudták teljesíteni, és helyette az árfolyamrögzítést választják. A támogatás 2012. február 1-jétõl a gyûjtõszámlahitelre vonatkozó keretszerzõdés megkötéséig, de legkésõbb 2012. július 1-jéig tartó idõszakra esõ, a rögzített árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséggel egyezik meg. A támogatások adómentesek.

A közszférában dolgozók egyösszegû, vissza nem térítendõ támogatását a devizakölcsön-tartozás elõtörlesztéseként kell elszámolni, amire a pénzintézetek nem számíthatnak fel elõtörlesztési díjat.