A szövegértési feladatsorra 60 percet kapnak a vizsgázók, a kérdések egy hosszabb szöveghez kapcsolódnak. Ez a feladatrész egyértelmûen a szövegértési kompetenciát méri fel, vagyis különösebb tárgyi tudás nélkül is megoldható.

Kartinthy Frigyes két karcolatának összehasonlító elemzése, Arany János Tetemre hívás címû mûvének elemzése és a heroikus életfelfogásról szóló érvelés közül választhattak a diákok a középszintû magyarérettségi második részében.

Az esszéfeladatokra összesen 180 percet kapnak a vizsgázók, a három feladat közül egyet kell kiválasztani. Az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok szerint az érvelés és a mûelemzés a legnépszerûbb, a legkevesebben évrõl évre az összehasonlító elemzést választják.

„Sokan könnyûnek tartják az érvelést, pedig nem elég, ha a diák leírja a gondolatait az adott problémáról. Az érvelésnek kötött szabályai vannak, a véleménynek megalapozottnak kell lennie, és jó, ha irodalmi hivatkozás is megjelenik a dolgozatban” – nyilatkozta korábban az eduline-nak Forgács Róbert, a budapesti Eötvös József Gimnázium magyartanára.

A második választható esszéfeladat egy mû értelmezése – az elmúlt években mindig egy magyar novellát választott ki a tételkészítõ bizottság, általában olyan szerzõtõl, akinek az életmûve középiskolai tananyag. Tavaly Móricz Zsigmond novellája, korábban Kosztolányi Dezsõ, Csáth Géza, Lázár Ervin mûvei kerültek elõ az érettségin. „Itt is vannak buktatók: fontos, hogy nem a szöveg tartalmát kell leírni, hanem elemezni kell a mûvet a tanult szempontok alapján. Érdemes írni néhány gondolatot a szerzõrõl, a címrõl, a szerkezetrõl, a narrációról és a mondatformálásról” – foglalta össze a tudnivalókat Forgács Róbert.

A diákok általában a harmadik feladatot tartják a legnehezebbnek, az összehasonlító verselemzéshez ugyanis már komoly szaktudás kell. „Itt a két költõ mûveit kell összevetni, elemezni a hasonló és eltérõ vonásokat. Ezt a feladatot kevesen választják, mert ez igényli a legmélyebb tárgyi ismeretet” – mondta az Eötvös József Gimnázium magyartanára.