Néhány nyertese és sok-sok vesztese lesz 2013-nak, írja a Napi, hozzátéve: ez nem meglepõ: az 1,6 százalékos növekedés mellett az államháztartás hiányát a GDP 2,5 százalékáról 2,2 százalékára tervezi csökkenteni kormány. A nominális hiány így az idei 576,2 milliárd forintról 677,3 milliárd forintra emelkedik.

Amennyiben a gazdaság képes tartani az 1,6 százalékos növekedési ütemet, akkor a GDP-arányos deficit csökkenhet, ha nem, akkor borítékolható még a költségvetés idei átírása vagy a jövõ évi módosítása. A költségvetésrõl az Index cikke itt olvasható >>

A kormány erre az évre 0,1 százalékos növekedést vár, a realistább piaci elemzõk közben a GDP csökkenésérõl beszélnek, és az 1,6 százalékos jövõ évi növekedési ütemet is túlzónak tartják. A kormány optimista forgatókönyvvel készül a következõ hónapokra, azzal számol, hogy az IMF-fel megszületik a hitelmegállapodás és az általános indoklása arra is utal, hogy Magyarország az utolsó fillérig megkapja a kohéziós alapokból járó támogatást − vagyis az Európai Bizottság a szankciókat feloldja. Az IMF-megállapodás azonban korántsem vehetõ készpénznek, továbbá a költségvetés kamatkiadásait az idei 1162 milliárd forinttal szemben 1325 milliárd forintra tervezik.

A kockázatok kezelésére a kormány 100 milliárd forintos "országvédelmi alapot" különített el, idén ez 170 milliárd forint volt. Emellett lesz még százmilliárd forint az általános tartalékban az elõre nem látható kiadásokra, illetve 99,5 milliárd forintos céltartalékot képeznek − igaz, ennek a jelentõs része a közszféra bérkompenzációjára megy. Mindennek tetejében a közalkalmazottak és kormánytisztviselõk nem lesznek a büdzsé nyertesei, a béralapokat befagyasztják, illetve jövõre 10-11 ezer 62 éven felüli köztisztviselõt kényszernyugdíjaznak, ami 20 milliárd forint megtakarítást hozhat.

A költségvetési gazdálkodásban jelentõs átrendezések várhatók: egyrészt uniós nyomásra a kormánynak ki kell vezetnie a távközlési, élelmiszer-kereskedelmi multikat terhelõ különadókat, szó van a bankadó felére csökkentésérõl, az így kiesõ bevételeket viszont a már ismert sárgacsekk-, távközlési- és az új biztosítási adóval váltaná ki kormány. Ennek következtében jelentõsen csökkenhet a cégek adóterhelése − viszont a kormány számításai szerint is 502 milliárd forinttal több adót fizet 2013-ban a lakosság, mint idén. Az új adókat ugyanis a kormány is a fogyasztási, vagyis a lakosságot terhelõ adók közt tartja számon, és a korábbi 130 milliárd forintról 280 milliárdra emelte a bevételi tervet − ahogy erre Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt héten már utalt.

Az adók között a kormány nem is tüntette fel az elektronikus útdíj 2013 közepére tervezett/jósolt bevezetését, persze ettõl más sorokon számoltak el a remélt 75 milliárd forinttal. Azért itt, mert a pénz a tömegközlekedés 190 milliárd forintra növekvõ támogatására, illetve a vasúti pályahálózat 70 milliárdos fenntartására megy. Bízva a növekedésben, a kormány az ideinél 6,7 százalékkal magasabb társasági adóval számol.

Kivezetik a bankadó felét és megmarad az egyszerûsített vállalkozói adó, persze a jelenlegi tervek szerint. Az áfánál a kormány az inflációnál alacsonyabb növekedéssel, vagyis − a legális − fogyasztás mérséklõdésével kalkulál, hasonlóan a jövedéki adóhoz. A tervek szerint az szja-ban kivezetik a félszuperbruttót − tehát minden jövedelem 16 százalékkal adózik −, ennek megfelelõen a szja-bevételek csökkenésével számolnak.

Az államháztartás funkcionális kiadásait nézve kiderül, hogy a kiadások eloszlása szerint némileg emelkednek az állam mûködési kiadásai, stagnálnak a jóléti kiadások, nõnek a kamatkiadások. A jóléti kiadásokon belül az egészség pozíciói jelentõsen romlanak, a gyógyszerkiadások az idei 277 milliárdról 198 milliárd forintra csökkennek. Befagyasztják a szociális kiadásokat, kevesebb pénz jut a táppénzre és a munkanélküli-ellátásokra.

Az oktatásra fordít kiadások − látszólag − nõnek, ám ez csak annak köszönhetõ, hogy az oktatási intézmények finanszírozása elkerül az önkormányzatoktól és a költségvetésben landol. A nyugdíjak januárban az infláció mértékével megegyezõen, 4,2 százalékkal emelkedhetnek.

A büdzsé legnagyobb nyertese az idén frissen megválasztott Áder János vezette Köztársasági Elnöki Hivatal, amely 2013-ban 46 százalékkal magasabb apanázsból, vagyis 1,8 milliárd forintból gazdálkodhat. A hivatal büdzséje bõ 500 millió forinttal lehet magasabb az idei tervezettnél (amelyben nincs benne az elnökváltás 200 milliós költsége), a növekedés fõ oka a jelentõsen kibõvített apparátus.

Az Emberi Erõforrások Minisztériumának (Emmi) büdzséje 39,7 százalékkal, 2723 milliárd forintra nõ. Az új miniszter hozott magával feladatokat a tárcához, ám a nagy növekedés az önkormányzatok egészségügyi és oktatási intézményeinek államosításával függ össze, vagyis itt nem valós növekedésrõl, hanem feladatátvállalásról van szó. Az országgyûlés kiadásai 14,7 százalékkal, 118 milliárd forintra emelkednek.

A nagy vesztesek az önkormányzatok leszenk, az idei 1041,9 milliárddal szemben 647 milliárd forintból gazdálkodhatnak, vagyis az elvonás 38 százalékos csökkenést takar. A kormány nem elégszik meg az önkormányzati kiadások csökkentésével, ugyanis a településektõl elvonja a gépjármûadó jelentõs részét, illetve az illetékbevételeket is. A Navracsics Tibor vezette közigazgatási tárca kiadásai 27 százalékkal csökkenek, ami részben az Emmi büdzséjének növekedésével függ össze.

A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kiadásai 20 százalékkal csökkenek, ami annak a következménye, hogy az itt elkönyvelt országvédelmi alapot az idei 170 milliárdról százmilliárdra csökkentették. A MEH pénzügyi és politikai mozgástere ennek ellenére nõ, hiszen a hírszerzés, vagyis az információs hivatal felügyelete átkerül a Lázár János vezette miniszterelnökséghez.