A meleg hétvégi idõjárás kedvezett a dinnyetermesztõ gazdáknak, akik így fertõtleníthették a korábbi vihar által megtépázott növényeiket. Az elõzõ hétvégén mintegy ötszáz-hatszáz hektár dinnyét vert el a jég Békésben. Szakemberek szerint ennek ellenére kiváló minõségû lesz az idei dinnye, a fõszezonban, július második felére hetven-nyolcvan forintos kilogrammonkénti árra számíthatunk. A görögdinnye termõterülete ötezer hektárra zuhant hazánkban.

Az idén már másodjára sújtotta a kedvezõtlen idõjárás a dinnyetermést, a korábbi fagyok után legutóbb a jég és a vihar vert el ötszáz-hatszáz hektárnyi dinnyét Békésben és az ország más részein is. A hétvégi meleg idõjárás azonban javított a helyzeten, miután a termelõk csapadék híján kezelhették és fertõtleníthették a kárt szenvedett növényeiket. Mint ismert, a jég miatt mintegy ötven hektár dinnye semmisült meg a békési földeken, kétszáz hektárnyi termés harminc-negyven százalék közötti kárt szenvedett, míg kétszáz hektáron a dinnyetermés húsz-harminc százalékát vitte el a vihar. „Békés megyében háromezer hektáron termelnek dinnyét a gazdák, ennek több mint huszonöt százalékát érte jégverés” – mondta lapunknak Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke. Szerinte a permetezéssel lehet megmenteni a kárt szenvedett növényeket, ezen munkálatoknak kedvezett most az idõjárás.

„Az immár tízéves mélyrepülés folytatásaként az idén ötezer hektárra zuhant Magyarországon a görögdinnye termõterülete, pedig egy évtizede még hazánk volt a világ harmadik legnagyobb exportõre. Akkor mintegy tizenegyezer hektáron termesztették a növényt” – tájékoztatott Simonka György. Hozzátette, az ágazat már csak azért is kiemelt jelentõségû, mert hektáronként három embernek ad munkát, és jellemzõen hazánk leghátrányosabb régióiban, Békésben, Szabolcsban és Hevesben termelnek nagy mennyiségben dinnyét.

„Az idõjárási anomáliák ellenére szuper minõségû lesz az idei termés, a hazai igényeket teljes egészében ki tudjuk elégíteni, és az uniós piacra is jut majd a magyar áruból. Finom és édes lesz a dinnye, a fõszezonban, július második felére hetven-nyolcvan forintos kilogrammonkénti árra számíthatnak a vásárlók” – mondta Simonka György. Az ágazat 10-15 százalékát adja a sárgadinnye, a többit azonban a kedveltebb görög uralja. Utóbbiból az idén mintegy kétszázezer tonna teremhet hazánkban.

Simonka György kiemelte, a magyar dinnyetermés hetven-nyolcvan százalékát exportáljuk, a balti államok, valamint Szlovákia, Csehország és Lengyelország az elsõdleges felvevõpiacunk, és Németországba is jelentõs tételeket szállítunk. „Sokat segített a termelõknek és az ágazatnak, hogy tavaly asztalhoz ültette a multikat a szaktárca, és nyomatékosan kérte õket, hogy mellõzzék az importdinnye árusítását, valamint az is pozitívum, hogy az Agrármarketing Centrum 2011-hez hasonlóan az idén is népszerûsíti a magyar dinnyét. Bízunk benne, hogy a multik idén is a hazai árut részesítik elõnyben” – közölte az elnök. Szerinte továbbra is harcolni kell a nepperek ellen, még akkor is, ha a feketekereskedõk aránya jelentõsen visszaesett. Sokan azonban még mindig Romá­niából és Macedóniából hoznak be rossz minõségû dinnyét, majd azt magyar termékként értékesítik.

Ismét dinnyenagyhatalom lehet Magyarország

Idén sok kárt okozott a jég, de a szakma azt szeretné, ha ismét a világ harmadik legnagyobb dinyeexportõre lenne az ország. Akár száz hektárnál is nagyobb területen tette tönkre a jég a dinnyét, a vihar a termõterület 60-70 százalékán okozott károkat – jelentette ki Dr. Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség- gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke..

Ezeken a területek most leszedik a sérült dinnyéket, visszavágják a sérült töveket, illetve különbözõ kezeléseket alkalmaznak, hogy a betegségek ne támadják meg a dinnyéket. Ez természetesen növeli a gazdák költségét – mondta a szakember, aki reményét fejezte ki, hogy ha késik is egy-két hetet a beérése, azért lesz az idén dinnye.

Hangsúlyozta: a Kárpát-medencének áldott a klímája, és a talaja, ugyanakkor a zöldség-és gyümölcstermesztés nagyon kitett az idõjárás-változásnak, ezért a jégvédelmi és fagyvédelmi technológiai rendszerek folyamatos fejlesztésére van szükség ahhoz, hogy minõségi termékeket tudjunk elõállítani. A dinnye az egyik legexportképesebb termékünk. Pár éve még a világ harmadik legnagyobb exportõrei voltunk, ezért indult egy marketingprogram, hogy azt a pozíciót visszaszerezzük – szögezte le a FruitVeb elnöke.

Arra a kérdésre, hogy szerinte mi az oka annak, hogy csökken a dinnye termõterülete, azt válaszolta: Magyarországon nehéz gazdálkodási környezet van, tõkeszegények a termelõk, és 27 százalékos áfa sújtja õket. Szerinte a gazdasági szabályozókat, az érdekeltséget kell megváltoztatni Magyarországon, s akkor ismét növekedni fog a magyar élelmiszeripar.

A görögdinnyérõl

A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részérõl származó növényfaj, illetve annak gyümölcsének neve. David Livingstone, a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári-sivatagban rengeteg található belõle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nõ. Nem ismert, hol termesztették elõször, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelõtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették. A növényt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra. A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentõsebb görögdinnye termesztõje ma is. A 13. században mór hódítók hozták be a gyümölcsöt Európába.

Formája gömbölyû vagy hosszúkás, héjának színe sötétzöld vagy világos zöld csíkos, húsának színe piros vagy sárga. Elsõsorban kitûnõ íze és cukortartalma miatt kedveljük, mert a benne lévõ vitaminok nem jelentõsek. Víztartalma 90-95%, így fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a vesemûködést elõnyösen befolyásolja. Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették.

Jelentõs mennyiségû cukrot tartalmaz. A kémiai elemek közül elsõsorban kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor található benne. Táplálkozási érteke a könnyû emészthetõségeben, a gyomor-és bélmûködést serkentõ, valamint vízhajtó hatásában rejlik. Ugyanakkor nem elhanyagolható a benne lévõ víztartalom sem. Napjainkban a biológiailag tiszta víz egyre fontosabb az emberi szervezet számára. Fontos a dinnyék nyersrosttartalma is, mely elõsegíti a vastagbél mûködését, javítja az emberek közérzetét.

Erõs, fejlett fõgyökere, a sárgadinnyéénél erõteljesebb és mélyebbre hatoló gyökérzetének nagy része a talaj felsõ 20–25 cm-es rétegében helyezkedik el. Hajtásrendszere a növekedési típustól függõen változó. Megkülönböztetünk hosszú, közepes és rövid hajtásokat fejlesztõ csoportokat. A hajtást 1 m-ig rövidnek, 1,1–1,5 m között közepesnek, 1,6–2,0 m-ig nagynak, 2,1 m felett igen nagynak mondjuk. Egy-egy növényen 3–7 db hajtás is kifejlõdhet. A szár lehet ritkán és sûrûn szõrözött. Az étkezési fajták hajtáscsúcsa kevésbé, a takarmánydinnyéké erõsen szõrözött. Errõl is megkülönböztethetõek. A kacsok lehetnek elágazás nélküliek, vagy 2–3 irányban elágazódóak.

A levelek 5–10 cm-es levélnyélen ülnek. A levéllemez gyengén vagy erõsebben szeldelt, többszörösen tagolt. A levél (a legnagyobb átmérõnél mérve) 12 cm-ig kicsi, 13–18 cm-ig közepes, 19 cm-tõl nagy. Színe zöld, sötétzöld, ezüstös zöld. A lemez felületét viaszréteg borítja. A virágok kicsik, zöldessárgák. A három virágtípus: hím, hímnõs, nõ itt is megtalálható. A termesztett fajták zöme monoikus, andromonoikus virágzáshabitusú. A termõs virágok zöme idegenmegtermékenyülõ. A termékenyítést méhek és rovarok végzik. A termés alakja igen változatos, a gömbtõl, a megnyúlt gömbtõl a megnyúlt hengeres formáig változik. Egy-egy termés tömege 2–15 kg.

A héj színe fehéres, világoszöld, közép zöld, kékeszöld, feketés zöld lehet. Felülete sima vagy enyhén barázdált, rajzolata lehet csíkozott, márványozott. A héja 1–2 cm vastag. A hús színe fehér, sárga, citromsárga, sötétebb sárga, világos rózsaszínû, rózsaszínû, piros, vérvörös. (A fehér és a sárga színûek elsõsorban takarmánydinnyék.) A belsõ húsos ehetõ rész a placentából fejlõdik, eltérõen a sárgadinnyétõl, melynek a perikarpium alkotja a terméshúsát. A magok a perikarpiumban elszórtan helyezkednek el. A mag mérete 0,5–2,0 cm között változik. Színe fehér, krémszínû, barnás, szürke, fekete stb. lehet. Egy-egy növényben 300–600 db mag található. Csírázóképességét 6–8 évig megtartja. Ezermagtömege: 20–150 g.


Az éghajlat hatásai

Magyarország egész területén megfelelõ az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az idõjárás elemei közül a fény ugyan elegendõ a növény számára, de az elégtelen hõmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hõmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Késõbb, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhetõ a számára kedvezõ vagy kedvezõtlen hõmérséklet hatása. A sok csapadék és az alacsony hõmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhetõ. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentõ és minõségrontó tényezõ.

A talajtípusigényét tekintve a dinnye is a legjobb minõségû, tápanyaggal jól ellátott talajban terem a legjobban. Sajnos hazai gyakorlatunk megítélése e vonatkozásban is eltérõ. A dinnye zömét – sokszor rossz minõségû, szerkezet nélküli – homoktalajokon termesztik, elsõsorban a koraiság fokozása végett. A lazább homoktalajoknak a kötött talajokéhoz viszonyított koraiságnövelõ hatása közismert. A technológia más elemeinek igénybevételével viszont a kötött talajon termesztett dinnye élvez elsõbbséget (például Medgyesegyháza, Vajszló, Sellye stb.)

A görögdinnye termõterületének kijelölésekor is a gyorsan melegedõ, szélvédett területeket válasszuk. 4–5 évig ne kerüljön kobakos növény után. Ajánlatos meggyõzõdni arról is, hogy a dinnyének szánt területen az elõzõ növény termesztésébõl nem halmozódott-e fel valamilyen káros hatású gyomirtó szer vagy egyéb kémiai anyag. A görögdinnye a kombinált szántóföldi vetésforgó növénye. Búza vagy hüvelyes növények után fejlõdik legjobban. A gabonaféléktõl, repülõgépes növényvédelmet feltételezve, térben távolabb, az uralkodó széliránnyal ellenkezõ irányban helyezzük el, különben a hormonbázisú szerek használatakor sok-sok nehézség adódik.

Magyarországon termesztett fajtái

Évszázadokkal ezelõtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minõségû, vékony héjú, vérvörös hússzínû, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésû fajták (Hevesi, Csányi, Marsowszky stb.) voltak divatosak. Az 1960-as évektõl a kisebb terméseket fejlesztõ fajtatípusok kerültek elõtérbe (Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztésben lévõ fajták választéka általában megfelel a különbözõ termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek. Hiányoznak az egészen kis testû (1–2 kg/db), hajtatható fajták.