Jövõ hétfõn a dolgozók valószínûleg ugyanúgy vonulnak íróasztalukhoz, munkapadjukhoz, mint eddig is, pedig a munkaügyi szabályok változása miatt teljesen új világ következik.

Július elsején lép életbe az új munka törvénykönyve, amely teljesen új szemléletet hoz a munkaadó-munkavállaló kapcsolatába, ugyanis jóval nagyobb hangsúly kerül a két fél egyedi megállapodásaira. Elfogadta a parlament az átmeneti szabályokat is, de ezt még nem hirdették ki a Magyar Közlönyben, így kihirdetésig nem tekinthetõ hivatalosnak sem - mondta Máriás Attila, a BDO munkaügyi tanácsadója. A leleményesebb munkaadók akár már jövõ hétfõn új munkaszerzõdéssel fogadhatják a dolgozóikat, akiknek sok esetben nem lesz választása, hogy aláírják-e az új szerzõdésüket.

Az új munka törvénykönyve jelentõs változásokat hoz a jogokban és kötelezettségekben, és azok számára hátrányosabb, ahol a munkaadó könnyen pótolhatja a dolgozót. Egy hiányszakmában a dolgozó kényelmes, egy könnyen cserélhetõ állásban nehéz pozícióból indulhat a tárgyalásoknak.

Nehezebb lesz trükközni

Jövõ hétfõtõl mindenki számára új szabályok jönnek. Nehezebbé válik például a felmondással való trükközés is . Eddig az volt a szabály, hogy a kirúgási döntésrõl védett idõszakban, például betegszabadság alatt, még csak értesíteni sem lehetett a dolgozót. Ezért könnyû volt idõt nyerni, vagy akár a felmondás jogosságát megkérdõjelezni egy apró trükkel, hogy a kirúgott dolgozó visszamenõleg, az elõzõ nappal kiíratta magát az orvosával. Így a felmondás közlése jogtalanná vált. Kirúgni a védett idõszakban ezután sem lehet, a felmondás viszont közölhetõ, így ezekkel a napokkal már nem lehet trükközni.

Hasonlóképp a terhesség is védett idõszaknak minõsül, viszont a munkavállaló nõknek eddig nem volt kötelezõ bejelenteni a munkaadónál, hogy várandósak lettek. Ebbõl a munkaadóknak gyakran akadt problémájuk még akkor is, ha jóhiszemûen jártak el a kirúgásnál: nem tudhatták, hogy ki lehet-e rúgni a nõt vagy sem. Az új szabályok szerint viszont csak akkor jár a védettség a terhes nõnek, ha elõzetesen bejelenti, hogy gyereket vár. Hétfõtõl tehát a terhes nõknek érdemes jelentkezniük a fõnöknél, hogy elmondják, ha állapotosak.

Aki maga szeretne elmenni a cégtõl, új szabályok szerint kell kiszámítania, mennyi ideje lesz új állást találni. A felmondási idõ ugyanis fix 30 nap lesz hétfõtõl akkor, ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondást függetlenül attól, hogy mennyi ideje volt a cégnél. Eddig a munkaviszony hosszától függõen plusznapok jártak. Ezek a plusznapok megmaradnak akkor, ha a munkaadó kezdeményezi a felmondást.

Viselkedjen jól!

Jobb, ha a dolgozók felkészülnek arra, hogy hétfõtõl jól viselkednek, és teljesítik a munkakörhöz szükséges képességbeli elvárásokat, például megtanulnak angolul, ha erre van szükség a munkához, különben százezrektõl búcsúzhat el kirúgáskor. Nem kell kirívó hibát elkövetni azonnali hatályú felmondáshoz, akkor is elveszíthetõ a végkielégítés, ha a munkaadó megindokolja, hogy a dolgozó magatartásával vagy a képességeivel volt baj.

Az, hogy mi számít elfogadható magatartásnak és szükséges képességnek, a bírói gyakorlat fogja meghatározni. Ez bizonytalanságot szülhet a dolgozóban, de ez azért nem válhat kiskapuvá a cégek számára, hogy értelmetlen indokokkal bocsássanak el dolgozókat. Máriás Attila szerint elõfordulhat például, hogy egy munkakör betöltése angol nyelvtudáshoz kötött, és a munkavállaló a munkáltató által fizetett tanfolyamok után sem tud a munkaköri követelményeknek megfelelõen megtanulni a nyelven. Ilyenkora foglalkoztató úgy rúghatja ki a munkavállalót a képességére hivatkozva, hogy mentesül a végkielégítés megfizetése alól. Az új szabályok sem változtatnak tehát azon, hogy csak valós, világos és okszerû felmondással szüntetheti meg a munkaviszonyt a munkáltató - csak épp a végkielégítést könnyebben megúszhatja.

Az új törvénykönyv jóval kisebb szerepet szán a kollektív megállapodásoknak, így a kollektív szerzõdések kezébõl is kicsavar eszközöket. Eddig hiába fordult elõ, hogy valaki gyakran késett el a munkából, a büntetése mértékét csak a kollektív szerzõdésben meghatározott mértékben lehetett kiszabni, ezek voltak az úgynevezett hátrányos jogkövetkezmények. Az új szabályok alapján, kollektív szerzõdés hiányában ez az egyedi munkaszerzõdésekben is kiköthetõ azzal a feltétellel, hogy a büntetés mértéke nem lehet több egyhavi alapbérnél. A munkavállaló a döntés ellen 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

Változik a munkaszerzõdések egyik alapeleme is. Eddig a szerzõdések három kötelezõ eleme közé számított a munkavégzés helye, vagyis kötelezõ volt megadni, hol kell végezni a munkát. Ez az új szabályok szerint már nem lesz kötelezõ, vagyis ha kimarad a szerzõdésbõl, akkor az a hely lesz a munkavégzés helye, ahol a dolgozó szokásosan a munkáját végzi. Máriás Attila hozzátette, hogy a változó munkavégzési hely, mint korábbi kategória megszûnik.