Egyre nagyobb igény lenne az orvosi távfelügyeletre, amikor például egy szívbeteg páciensnek nem szükséges rendszeresen bejárnia ellenõrzésre a kórházba, hanem megfelelõ elektronikus eszközzel követik nyomon fiziológiai paramétereit.

Az ilyen távfelügyeletet ma még nehezíti, hogy a jelek érzékelésére és továbbítására felhasznált elektronika túlságosan merev. Évek óta dolgoznak már a mérnökök azon, hogy a mostaninál rugalmasabb, hajlítható és nyújtható elektronikus eszközöket fejlesszenek ki. A rugalmasság növelése azonban eddig azzal a következménnyel járt, hogy csökkent az anyag elektromos vezetõképessége.

Az amerikai Északnyugati Egyetem McCormick Mérnöki Iskolájának kutatói kínai, dél-koreai és az Illinois-i Egyetemen tevékenykedõ kollégáikkal közösen fejlesztették ki azt a jó vezetõképességû anyagot, amely hajlékony és az eredeti méretének több mint kétszeresére nyújtható, vagyis nyúlásának mértéke négyszerese a ma alkalmazott legjobb technológiának.

A jelenleg piacon lévõ, szilárd fémbõl készült áramkörök csak kis mértékû hajlítást bírnak ki, ha mégis meghajlítják õket, akkor pedig elektromos vezetõképességük lezuhan az eredeti érték századára. Yonggang Huang vezetésével azonban a nemzetközi kutatócsapat megtalálta a megoldást arra, hogy az anyag vezetõképességét megõrizve egyúttal hajlítható és nyújtható is legyen.

Elõször egy olyan, igen porózus háromdimenziós mátrixot hoztak létre egy polimerbõl, a poli-dimetil-sziloxánból (PDMS), amelyet eredeti mérete háromszorosára lehetett nyújtani. Ezt követõen galliumból és indiumból álló folyékony fémötvözetet juttattak a pórusokba, ezzel téve lehetõvé, hogy az elektromos áram akkor is folyhasson a térhálóban, amikor éppen meghajlították.

"A folyékony fémet a pórusos polimerrel kombinálva 200 százalék nyújthatóságot értünk el az anyagban, amely ettõl a nyújtástól nem szenvedett el sérülést" - emelte ki Huang, aki szerint az új technológiával bármely elektronikai eszköz gumiszalaghoz hasonlóan viselkedhet.