205 milliárd forinttal több árut, szolgáltatást értékesítettek a magyarországi vállalkozások májusban külföldön, mint amennyi bejött az országba, derül ki a KSH gyorstájékoztatójából. Az év elsõ négy hónapjában azonban pont ellentétes folyamatok zajlottak, így május végéig 832 milliárd forint többlet halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben.

Májusban egyébként az export 12,5 százalékkal szárnyalt - amennyiben forintban számoljuk az eladott áruk és szolgáltatások értékét. Mivel az egy évvel korábbi szinthez képest a forint durván 10 százalékkal volt gyengébb most májusban, ezért ha euróban vesszük számba a kivitelt, akkor azt látjuk, hogy mindösszesen 1,7 százalékkal nõtt a kivitel. A behozatal - akár forintban, akár euróban mérjük - kicsivel nagyobb ütemben nõtt.

Az elemzõk az euróban mért számokat szokták mérvadóbbnak tekinteni. Ha ezt nézzük, akkor látszik, hogy a magyar export teljesítményére igencsak rányomja a bélyegét, hogy az eurózónában a válság nem akar enyhülni, az európai gazdasági kilátások romló tendenciát jeleznek. Az elmúlt évben lényegében az egyetlen motorja volt (a hektikus mezõgazdaságon kívül) a magyar gazdaságnak, hogy az export nagyobb ütemben bõvült, mint az import. Ez a motor az idén - ha még nem is kifulladni látszik, de - mindenképpen erõt veszít. Ezzel is magyarázható, hogy szinte minden elemzõ, nemzetközi szervezet, itthoni gazdaságkutató intézet a magyar gazdaság recesszióba süllyedését várja - egyedül a kormány számít stagnálásra, esetleg enyhe növekedésre.

Májusban a kivitel 75, a behozatal 71 százalékát az EU tagállamaival bonyolítottuk le, ami jelzi, hogy mennyire össze van nõve a magyar gazdaság az Európai Unió piacaival.