Az adó alanya, adóalanyiság keletkezése és megszûnése

Az adó alanya a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkezõ betéti társaság, illetõleg a kizárólag magánszemély taggal rendelkezõ közkereseti társaság, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozások tételes adójának rendelkezései szerint teljesíti.

Az adóalanyiság az állami adóhatósághoz történõ bejelentést követõ hónap elsõ napjával jön létre, míg az adóalanyiság megszûnésének eseteit tételesen tartalmazza a jogszabály. (Hogy jó lesz-e kisadózónak lenni, arról itt olvashatja elemzésünket.)

Az adó mértéke

A kisadózó vállalkozás a fõállású kisadózó után havi 50 000 forint, fõállásúnak nem minõsülõ kisadózó után 25 000 forint tételes adót fizet.

A tételes adón felül a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minõsülõ adóalany a naptári évben elért bevételének 6 000 000 forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékû adót fizet, míg a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak nem minõsülõ adóalany esetén a 40 százalékos mértékû adót a kisadózó vállalkozás bevételének a tételes adóval érintett hónapok számának és 500 000 forint szorzatának meghaladó része után fizeti meg.

Az adóalany választása alapján iparûzési adó kötelezettségét is egyszerûsítetten fizetheti meg., Így székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint adóalap után állapíthatja meg adóját, mely 2 százalékos adókulcsot feltételezve a teljes évre 50 000 forint. Az iparûzési adó esetében egyébként arányosítással élhet az adózó, amennyiben kisadózó tételes adófizetési kötelezettsége szünetel.

Kiváltott adónemek

A tételes adó megfizetésével az adóalanyiság idõszakában az adózó mentesül:

• a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
• társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
• személyi jövedelemadó, a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
• a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

Társadalombiztosítás

A fõállású kisadózó kisadózói jogállása alatt biztosítottnak minõsül, munkanélküli ellátásra jogosultságot szerez, az ellátások számításának alapja havi 81 300 forint, míg a mellékállású kisadózó biztosítási jogosultságokat nem szerez.

1 millió forintos korlát, adatszolgáltatás, színlelt munkaviszony

A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozások által kiállított számlákat más adóalanyok költségként elszámolhatják.

Ugyanakkor a fiktív számlázást korlátozandó, bejelentési kötelezettség terheli mind a kisadózó, mind pedig a számlát befogadót, ha a kisadózó ugyanazon adóalany számára éves szinten 1 millió forintot meghaladó összegben állít ki számlát. Továbbá ezen értékhatár meghaladása után már a kisadózónak kell bizonyítani, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.

Számlázás

A számlázás során a kisadózónak az áfatörvény szabályai szerit kiállított számláján kötelezõen fel kell tüntetnie a “kisadózó” szöveget, ellenkezõ esetben az állami adóhatóság által mulasztási bírsággal sújtható.

A kormány arra számít, hogy a jelenleg hatmilliós éves forgalom alatti evás adózó vállalkozások illetve egyéni vállalkozók többsége a kisadózók tételes adóját (KATA) választja majd jövõre.