- Becslések szerint a hazai évi 3 millió darab sertésbõl 1 milliót a feketekereskedelmen belül értékesítenek. A tisztességes termelõk ezzel nem tudnak versenyezni – szögezi le Erdélyi Zoltán. – A gabonák és olajos magvak forgalmazásában bevált fordított áfa gyakorlata azonban likviditási problémákat vethet fel a sertéságazatban. A mi cégünk évente 18 ezer sertést értékesít, ennek nettó ára 800 millió forint. Eddig az áfát a vevõ fizette nekünk, ha azonban bevezetik a tervezett módosítást, akkor a vételárat áfa nélkül kapjuk, ami fizetési  problémát okozhat, mivel a pénzforgalmunkból hiányozni fog az az összeg. Akár áfa visszaigénylõkké is válhatunk, és így csak jóval késõb kaphatjuk meg. A 27 százalék áfa 800 millió forintra több mint 200 millió forint, ennyi pénzt nem tudunk hónapokig nélkülözni.

A nehézségek áthidalásához hitelt nem kapnak a termelõk és egyébbként is, az drága lenne. Ugyanakkor a tartás során a takarmány, a gyógyszerek vagy az energia vásárlásánál az áfát is ki kell fizetniük. Mindehhez járul, hogy – elsõsorban az idei aszály miatt – rendkívül megdrágult a takarmány – sorolta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy kisebb vállalkozások számára akár végzetes lehet az áfa hiánya.

- A sertéshús elõállításának költségnövekedését elõbb-utóbb érvényesítenünk kell majd az árainkban, de ha emelt áron adjuk a húst a vágóhídnak, emelt áron kerül a boltokba, és a fogyasztók egyre kevésbé lesznek képesek megfizetni. Megoldást jelenthetne, ha 27-rõl 7 százalékra csökkentenék az áfa mértékét, így a fogyasztói ár  drágulását nem az emberek, hanem a költségvetés viselné, bár tudjuk hogy erre kevés az esély – vélekedik Erdélyi Zoltán.

A fordított áfa tervezete az egész sertéságazatot érinti, méghozzá negatívan befolyásolhatja azt – mondta Marczin Zsolt, az Alföldi Sertés Értékesítõ és Beszerzõ Szövetkezet ügyvezetõje.

Sok termelõ már most is „ki van feszítve”

– Ha bevezetik a fordított áfázást, a vevõtõl meg nem kapott áfának megfelelõ összeget a termelõknek vásárlásaiknál folyamatosan elõlegezniük kell. Azonban a mezõgazdaságban jellemzõ a negyedéves bevallás és komoly likviditási gondot okozhat számukra, ha ennyi idõre lecsökken a forgótõkéjük. Ilyen takarmányárak mellett sokan már most is pengeélen táncolnak. Várható, hogy csúszva fizetnek majd a beszállítóiknak, ez pedig felszámolási hullámot indíthat el. Az is valószínû, hogy néhányan a feketekereskedelem útján próbálnak majd értékesíteni és például takarmányt beszerezni, ez pedig éppen ellentétes lenne a kormány kifehérítési szándékaival – hívja fel a figyelmet a szakember.

Hangsúlyozza: sok termelõ már most is „ki van feszítve”, nincs tartaléka. Úgy tudni, a bankok felkészültek a hitelezésre, de ezt a fajta segítséget igénybe venni a legdrágább megoldás: úgynevezett faktorálással elõlegeznék meg az áfa miatt hiányzó összeget, ennek azonban 10-20 százalékos költsége van.

– A húsipar likviditási gondjain átmenetileg segíthet az intézkedés, de az ágazat problémáján nem. Mire a kör bezárul, vagyis a termelõk megkapják visszaigényelhetõ áfa összeget, ugyanoda jutunk vissza, ahonnan elindultunk. Megoldás az áfa drasztikus csökkentése lenne, mondjuk 5 százalékra: így a kiskereskedelemben szinten tarthatóak lennnének a húsárak, a termelõ és a húsipar között pedig reális átvételi ár alakulhatna ki – vélekedik Marczin Zsolt.