A Városháza tanácskozó termében megrendezett konzultáció résztvevõit Pálfi Anikó alpolgármester köszöntötte, aki bejelentette: a város mindig is térségben gondolkodott, amikor Berettyóújfalu fejlesztési lehetõségeirõl, beruházásairól döntött. Tóth Attila, a megyei közgyûlés alelnöke Berettyóújfalut a megye legdinamikusabban fejlõdõ városának nevezte, amelynek a mesterségesen húzott országhatár ellenére is ki kell használnia Nagyvárad közelségét. Györgyi Zoltán, megyei fõjegyzõ, a megyei önkormányzat megváltozott feladatellátási szerepérõl szólt. Mint mondta, 2012. január 1-tõl az intézményfenntartói és mûködési feladatok állami hatáskörbe kerültek, így a megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai kerültek elõtérbe: a megyei önkormányzatok mintegy ernyõ szerepet töltenek be a gazdasági válságból való kilábalás idején. A következõ európai uniós költségvetési idõszak – 2014-2020 – tervezéséhez pedig a leendõ járási központokban gyûjtik össze a fejlesztések kitörési pontjait. Ehhez elkészítették a helyzetfeltárást és értékelést, amihez járulnak a társadalmi egyeztetés során összegyûjtött tapasztalat- és véleménycserék. A térség országgyûlési képviselõje,Vitányi István, felszólalásában elmondta: a korábbi látványberuházások – városközpont, játszóterek – helyett gazdaságélénkítõ fejlesztésekre van szükség, továbbá a közúthálózat fejlesztésére, hiszen a legtöbb halálos közlekedési baleset a 4. számú fõútvonalon történik. Örömét fejezte ki amiatt, hogy hamarosan megkezdõdik a Berettyóújfalu és Nagyvárad közötti kerékpárút kiépítése. Pálfi Anikó Bihar kitörési pontjának nevezte a Gróf Tisza István Kórházra épülõ egészségturizmust, továbbá a megújuló energia felhasználását szintén térségi szinten. Az elmondottakhoz Tóth Attila azt fûzte hozzá, hogy a dél-bihari mintaprojekthez hasonlóan, a mezõgazdaságra alapozva kell igazítani a fejlesztési elképzeléseket, a termeléstõl a feldolgozáson át az értékesítésig.

Kép és szöveg: Nyírõ Gizella