Bár továbbra is kritikán aluli a magyar lakosság közüzemidíj-fizetési hajlandósága, az E.ON Hungária Zrt. lapunknak küldött adatai szerint a társaság lakossággal szemben fennálló kintlevõsége mégis csökkenést mutat. Mindez annak fényében különösen meglepõ, hogy az õszi-téli idõszakban szezonálisan általában akár 30-40 százalékos kintlevõség növekedést is elkönyvel a legtöbb szolgáltató, mely hagyományosan a karácsonyi-újévi idõszakban, illetve a fûtési szezon végén tetõzik. A társaságnál az eredményeket firtató kérdésünkre elmondták: a javuló tendenciát a behajtási metodika szélesítésében látják.

Pedig általánosságban kijelenthetõ, hogy a kintlevõség mind a lakossági banki-, telekommunikációs-, illetve közüzemi szektorban növekedést mutat. De érdekes számokat mutat az adósságot felhalmozók darabszáma is. Bár a lakossági hiteleknél, a hitelezés leállta miatt a késve fizetõk darabszáma csökken, viszont a közüzemi szektorban ugyanez a szám nõ. Egyetlen kivételt a telekommunikációs szegmens mutat, ahol a késve fizetõk darabszáma rendre stagnálást mutat. A telekommunikációs szektorban viszont magasabb lett az ügyérték, s a lejárttá vált követelések értéke is nagyban nõtt. Az elszomorító számok miatt viszont a legtöbb hazai szolgáltató új behajtási-követeléskezelési metodikákat kénytelen bevezetni. Így pedig egyre inkább elõtérbe kerülnek a behajtás szakértõi, vagyis a követeléskezelést nyújtó vállalkozások.

"A magyar piacon jellemzõen elsõsorban a lejárt, vagy már felmondott szerzõdésekbõl fakadó követelések felvásárlásáról van szó, s csak nagyon ritkán van példa 0 napos követelés megvásárlására. Ez érthetõ, hiszen a szolgáltatók - fõként a jól fizetõ ügyfelek vonatkozásában - szeretik maguknál tudni az információkat" - mondta el Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Kft. ügyvezetõ igazgatója, aki szerint a követeléskezelõ cégek elsõsorban mediátori szerepet töltenek be a gazdasági életben.

A behajtás folyamata

A követeléskezelõ cégek elsõ körben tájékoztatják az adóst a követelés fennállásáról. Reklamáció esetén pedig - mely adódhat valamilyen félreértésbõl vagy adminisztrációs hibából - tényleges mediátorként vesznek részt. Amennyiben az érintett átmenetileg fizetésképtelenné válik, tehát nem képes rendezni tartozásait, akkor részletfizetés felajánlásával segítik az adóst. Összességében a részletfizetés a leggyakoribb konstrukció, de adott esetben a további kamatozástól való eltekintés, esetleg kamatkönnyítés, és nagyon ritka méltányossági esetekben a követelés bizonyos részétõl való eltekintés is elõfordulhat. Abban az esetben, ha az illetõ teljesen elzárkózik a követelés rendezésétõl, akkor a követeléskezelõ cég jogi útra tereli a követelést. Az engedményezett követeléseknél hasonló a helyzet, de az engedményezõnek sokkal nagyobb a mozgástere.

Jogilag alapvetõen a megbízóval való megállapodásig terjednek a követeléskezelõ lehetõségei. A behajtás folyamata ennek fényében általában a következõ. Elõször adminisztratív eljárás indul, melynek fázisai: levélben tájékoztatás, kontaktus felvételi kísérletek, kapcsolat felépítése. Ebben a szakaszban valamifajta konszenzus kialakítása a cél, kizárólag abban az esetben ismétlik meg a felkeresést, amennyiben nem sikerül elérni a keresett személyt vagy az nem tartja be az ígéretét. Az adminisztratív eljárást követõen jogi eljárás indul, mely magánszemélyek esetén fizetési meghagyást jelent. Jogi eljárásban a közjegyzõ felé indul fizetési meghagyás, melynek ellent mondhat 15 napon belül, ilyenkor az engedményezõ eldöntheti, hogy peresíti, vagy sem. Ha nem perel, akkor jogerõre emelkedik, és behajthatóvá válik a követelés. Ilyenkor végrehajtó kijelölését kérheti, aki a végrehajtói törvényben lefektetett "fokozatosság elve" alapján jár el.

"A tapasztalat az, hogy egyre több "workout" faktor cég a jogi eljárás felé megy. A jogi eljárások tekintetében az alapjogi biztos szeretné a végrehajtási eljárást tökéletesíteni. Alapvetõen erõsebb törvényi szabályozás várható, a PSZÁF ajánlására alapozva pedig a követeléskezelési törvény is megvalósulhat" - mondja Felfalusi Péter. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a PSZÁF ajánlása, csak az együttmûködõ adósokra vonatkozik. A lakossági fogyasztókra érvényes legfontosabb változtatások, hogy május 1-tõl minden hívás rögzítésre kerül, illetve a létrejött kommunikáció sûrûsége heti szinten nem lehet több mint 3 alkalom. Továbbá a követeléskezelõknek tájékoztatási kötelezettségük van. A bank is követeléskezelõ, egészen addig, amíg nem adja át követeléseit - tehát addig rá is vonatkozik ez a kötelem. A közeljövõben várható szabályozásoknak köszönhetõen az adósok, és nem a tartozásukat követelõk fizetik meg a késedelem díját.

Ugyanakkor a PSZÁF ajánlása alapján megfogalmazott változtatások tovább nehezítik a követeléskezelõk pénzügyi helyzetét, hiszen ezek addicionális költségeket rónak a cégekre. A követelésvásárlásnál teljesen változó a haszonkulcs alakulása, hiszen nagyban függ a követelésállomány megvásárlásától, a behajtás gyorsaságától, és egyéb tényezõktõl is. Felfalusi szerint jelen pillanatban az mondható el, hogy a haszon a követeléskezelés szempontjából annyira leesett, hogy a legtöbb cég a piacon ma veszteségesen dolgozik. A díjak - részben a piac nyomására - csökkentek, miközben a behajthatóság is csökkent, tehát kisebb sikerdíjjal kevesebb behajthatóság történik. A követelésvásárlásnál a vételár a válság elõtti egy évnél rövidebb idõvel szemben most már 1,5 - 2 év alatt térül csak meg.