A felújítást mellõzõ tulajdonosok háromnegyede anyagi okokra, gyakran a kedvezõ vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiányára hivatkozva nem korszerûsíti ingatlanát. Kevesen tudják, hogy a használt ingatlanok korszerûsítése akár államilag támogatott hitelbõl is megoldható. A hitelköltségeket nemcsak a beruházás megtérülési idejével érdemes összevetni, hanem azzal is, hogy mennyivel növeli meg az ingatlan értékét. 

Tapasztalatok szerint csak a hõszigeteléssel akár 30-40 százalékkal csökkenthetõk a fûtésszámlák, a nyílászárók cseréjével pedig további 10-20 százalékos megtakarítást lehet elérni. A nyílászárók cseréje után érdemes a fûtési rendszert is korszerûsíteni. A szükségesnél nagyobb teljesítményû kazán túl gyakran kapcsol ki-be, ami többlet energiafelhasználással jár, és a készüléknek sem használ. Számítások szerint a régi típusú, nyitott égésterû gázkazánnál jóval magasabb hatásfokú kondenzációs gázkazán és a hozzá illeszkedõ rendszer felszerelésével nagyjából 20-25 százalékot lehet spórolni a fûtés-, illetve a használati melegvíz költségen.

A hab a tortán a nap energiáját hasznosító kollektor felszerelése lehet, amellyel 60 százalékkal is csökkenthetõ a meleg víz elõállításához szükséges energiafelhasználás. A család melegvíz-ellátását szolgáló napkollektorok 300-600 ezer forintért szerezhetõk be, a fûtésrásegítõ berendezések ára viszont már egymillió forintnál kezdõdik.

Tapasztalatok szerint az energiatakarékossági beruházást tervezõk fele az energia fogyasztás csökkentése céljából "csak" hõszigetelésben gondolkodik. A Knauf Insulation legutóbbi felmérésében arra mutat rá, hogy az elérhetõ 30-40 százalékos energia megtakarítás mellett azoknak is megéri hõszigetelni az ingatlanukat, akik csak hitelbõl tudják finanszírozni a korszerûsítést. A számlákon való megtakarítás ugyanis - különösen, ha kamattámogatott hitelbõl történik a fûtéskorszerûsítés - nagyjából 10 év alatt behozza a ráfordított összeget.


Nézzünk egy példát! Egy átlagos, 90 négyzetméter alapterületû családi ház szigetelése körülbelül 1,2 millió forintból valósítható meg, amely az anyagköltség mellett már minden plusz költséget tartalmaz. A Bankráció.hu kalkulátorával végzett számítás szerint, ha valaki 1,2 millió forint kamattámogatott hitelt szeretne felvenni korszerûsítéshez, akkor 5 éves futamidõ mellett nagyjából havi 22-30 ezer forintos törlesztõ részletekben összesen 1,4-1,44 millió forintot kell visszafizetnie. Vagyis 200-240 ezer forinttal kerül többe hitelfelvétel mellett a beruházás, mintha valaki saját forrásból tudná finanszírozni a kiadást.

Az említett 90 négyzetméteres ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fûtésszámlája megközelítõen 15 ezer forinttal csökkenhet 10 centiméter vastagságú, megfelelõen kivitelezett szigetelés után. A megtakarításból tehát nagyjából 8 év alatt lehet behozni a hitel teljes - hiteldíjakkal növelt - összegét. Ha ugyanezt a hitelösszeget 10 évre veszi fel az ingatlantulajdonos, akkor 1,7-1,75 millió forint lesz a teljes visszafizetendõ összeg. Ebben az esetben havonta 13-14 ezer forint a törlesztõ részlet, azaz nagyjából ugyanannyi, mint amennyit a szigetelés révén spórol az ingatlantulajdonos. Vagyis a hõszigetelés révén megtakarított rezsiköltség lényegében "kitermeli" a törlesztõ részleteket.

A fûtésszámlák további csökkentését célzó nyílászáró csere hozzávetõlegesen 500-700 ezer forint költséggel jár, egy új kondenzációs gázkazánt pedig körülbelül 300 ezer forinttól lehet megvásárolni. Felmérések szerint a füstgázok rejtett hõjét is hasznosító kondenzációs gázkazán beépítésével 10 év alatt 450 ezer forintnyi energia (gáz, elektromos áram) költséget lehet megtakarítani.

Az alap korszerûsítési beruházásokra tehát mintegy 2-2,5 millió forint kiadással kell számolni. Amennyiben a teljes 2,5 millió forintos költséget hitelbõl finanszírozzuk, ötéves futamidõnél 46-50 ezer forint havi törlesztõ részlet mellett összesen 2,9-3 millió forintot kell visszafizetnünk, míg tízéves futamidõnél 3,5-3,6 millió forint a teljes törlesztés. Mint korábban említettük ennek a kiadásnak a felét már a hõszigeteléssel meg lehet takarítani egy átlagos méretû családi háznál, félmillió forintot lehet nyerni a fútési rendszer korszerûsítésével, s további százezreket hagy a családi kasszában a nyílászárók cseréje.

A lakás korszerûsítésének tervezésekor azonban nemcsak a kiadásokat és az energia számlán történõ várható megtakarításokat érdemes összevetni, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy a beruházások jelentõsen megnövelik az adott ingatlan értékét. Jó példa erre az óbudai úgynevezett "Faluház" korszerûsítése, ahol az energiahatékonysági felújítás révén átlagosan évi 70 ezer forintot spóroltak meg a lakástulajdonosok. Ennél jóval nagyobb hatást gyakorolt ugyanakkor a korszerûsítés az ingatlanok értékére: a házban található, átlagos, 50 négyzetméter alapterületû panellakás értékét egymillió forinttal növelte meg a beruházás.

A takarékosabb energiafelhasználást hosszabb idõ alatt könyvelhetjük el, az értéknövekedés és a jobb eladhatóság csak az értékesítéskor realizálható, mindezek mellett azonban további fontos, a hétköznapokban élvezhetõ elõny a jobb hõkomfort-érzet. A használati melegvíz és a fûtés egyértelmûen hatékonyabbá válik, a fûtést igénylõ idõszak lerövidül, és kánikulában is kellemes klímát élvezhetünk. Megfelelõ hõszigeteléssel és árnyékolással akár a légkondicionálás beruházása, mûködtetése és légúti hatásai is megspórolhatóak, nagy nyári melegben is élhetõvé tehetõek a szakszerûen korszerûsített lakások.


Lakáskorszerûsítés kamattámogatott hitelbõl

Ha nincs elegendõ megtakarításod, hogy korszerûsítsd az ingatlanodat, akkor érdemes szétnézned a kedvezményes hitellehetõségek között. Fontos tudni, hogy a kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását a korszerûsítési munkák megkezdése elõtt kell kérni a hitelintézettõl.

Az elmúlt években többféle kedvezményes hitelfelvételi lehetõséget is meghirdetett a kormány. Az elsõ, még 2009-ben hozott 134-es számú kormányrendelet a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szól. Lakáskorszerûsítés esetén egyértelmûen megállapítható, hogy az említett jogszabályban foglaltaknál sokkal kedvezõbb feltételeket teremtett az új, 2011-ben kihirdetett 341-es kormányrendelet, amelynek 2013. januári módosítása révén még szélesebb kör számára vált elérhetõvé a támogatott hitel.

Elõbbi rendelet esetén ugyanis a kamattámogatás mértéke korszerûsítéshez felvett hitelre az állampapírhozam (vagy az Államadósság Kezelõ Központ által közzétett referenciahozam) 40 százaléka, míg az otthonteremtési rendelet alapján az 50 százaléka lehet. A fiatalok hitelhez jutását segítõ kamattámogatást korszerûsítésre legfeljebb 5 millió, az otthonteremtésit viszont 10 millió forint hitelösszegig lehet igénybe venni.

Ha például az állampapír hozam 6 százalék, akkor 3 százalékpont az otthonteremtési kamattámogatás a korszerûsítésre felvett hitelekre. Ez azt jelenti tehát, hogy ha a felvett jelzáloghitel támogatás nélküli kamata mondjuk 10 százalék, akkor a hitelfelvevõnek 10-3, vagyis 7 százalékos kamatot kell fizetnie.

Fontos azonban tudni, hogy az otthonteremtési kamattámogatás a hitel futamidejének csak az elsõ 5 évében jár, azután már piaci kamatozás mellett kell a törlesztõ részletet fizetni. Azoknak, akik hosszabb futamidõt tudnak csak vállalni, érdemes megvizsgálniuk, nem járnak-e jobban a 2009-es kormányrendelet által szabályozott támogatási formával. Az annak alapján igénybe vehetõ kamattámogatás ugyanis a futamidõ végéig, de maximum 20 évig jár.

Ezzel a lehetõséggel azonban csak legfeljebb 45 éves korig lehet élni. A 2009-es jogszabály szerint ugyanis a gyermektelen, illetve az egygyermekes igénylõknél 35 év, a háztartásukban legalább két gyermeket nevelõ szülõknél pedig 45 év a korhatár a támogatott hitel iránti kérelem benyújtásakor, míg az otthonteremtési kamattámogatás esetén nincs a hiteligénylõ korára vonatkozó korlát.

Amennyiben támogatott hitelt szeretnénk igényelni, akkor érdemes arra is odafigyelni, hogy korszerûsítéshez csak az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelõség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendeletnek eleget tevõ, és errõl a szükséges igazolással is rendelkezõ termékeket lehet felhasználni. A hitelintézet által elfogadott bekerülési költség legalább 70 százalékát - bontott anyag felhasználása esetén legalább 56 százalékát - számlával kell igazolni. A bizonylatokat az utolsó kölcsönrész folyósításáig be kell mutatni.

A füstgáz hõenergiájának hasznosítása a kondenzációs kazánokban

A hagyományos égéssel mûködõ kazánoknál a vízgõz, vagyis a benne lévõ rejtett hõ a termelõdött füstgázzal együtt távozik a kéményen keresztül. A kondenzációs technológia elsõdleges célja az, hogy a füstgázzal távozó rejtett hõ mennyiségét drasztikus módon lecsökkentse, azaz a fûtõanyagban rejlõ energiát a maximális mértékben hasznosítsa olyan magas hatásfokkal, amelyet a hagyományos típusú gázüzemû kazánokkal lehetetlen elérni.

Mi számít korszerûsítésnek?

- a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmû bevezetése, illetve belsõ hálózatának kiépítése,
- fürdõszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,
- központosított fûtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (például napenergia) alkalmazását is,
- az épület szigetelése, beleértve a hõ-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
- a külsõ nyílászárók energiatakarékos nyílászárókra való cseréje,
- tetõ cseréje, felújítása, szigetelése,
- a korszerûsítés része az ahhoz közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, amit a korszerûsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig lehet figyelembe venni