"Bár a saját nyomott árainkat ismerve minden egyes eddigi licit után azt gondoltuk, hogy már nem érhet minket nagyobb meglepetés, tévedtünk" - mondta az [origo]-nak Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetségének (Magyosz) igazgatója.

A másfél éve mûködõ rendszerben a gyártók anélkül adnak árajánlatot a termékeikre, hogy a versenytársak ajánlatait ismernék. A módszer nyomán számos készítmény sokkal olcsóbb lett, így az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szerdán közzétett összesítése szerint 2012-ben a lakosság 7 milliárd forinttal kevesebbet költött gyógyszerekre, az OEP pedig 28 milliárddal kevesebbet ártámogatásra, mint 2011-ben.

Az árcsökkenés értelemszerûen a gyártók árrésének szûkülésével jár együtt. Ráadásul, ha a cégek egy-egy termék esetében nem akarnak - vagy tudnak -  igazodni a legolcsóbb árajánlat szintjéhez, akkor elveszítik az OEP ártámogatását. Amelyik termék így jár, azt elõbb-utóbb kivonhatják a forgalomból, hiszen magas patikai ára miatt kevesen vásárolják. A betegek és az állam megtakarításával így a vállalatok nyeresége zsugorodik - és ez persze nem tetszik nekik.

"A Richternek bõ hárommilliárdos kiesést okozott az eddigi négy vaklicit, több mint 20 készítményt kellett miatta kivonni a magyarországi forgalomból" - mondta kérdésünkre Beke Zsuzsa, a Richter kommunikációs vezetõje. Hozzátette, ez a fõ oka annak, hogy a vállalat magyarországi eladásainak aránya a teljes forgalmon belül 10 százalék alá süllyedt. "Így kevesebb pénz marad kutatásra, beruházásokra, nemzetgazdasági szinten tehát ez nyilvánvalóan károkat okoz" - jelentette ki.

A Magyosz adatai szerint a vaklicitek nyomán, 2011 októbere és 2013 júliusa között összesen 893 termék került és kerül ki a támogatásból. A szövetség szerint mindez azt bizonyítja, hogy a nagyobb verseny végül is szûkebb választékhoz vezet. Ez önmagában nem lenne feltétlenül baj, de "ellátásbiztonsági szempontból aggasztó, hogy sok termékcsoportban mára csak egy vagy két készítmény maradt a piacon". 36 olyan csoport van, ahol egyetlen termék maradt - a Magyosz szerint súlyos kérdés, hogy mi történik, ha annak az egynek az utánpótlásával probléma lesz.

A vaklicit következményei a patikákat is érintik, hiszen a fogyasztói ár leszorításával az õ árrésük is szûkült. "Számításaink szerint a vaklicit egy-egy gyógyszertárnak havonta átlagosan 4-500 ezer forintos kiesést okoz 2011-hez képest, és ennek csak 35-40 százalékát fedezi az úgynevezett generikustámogatás" - mondta az [origo]-nak Zlinszky János, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) alelnöke.

A HGYSZ szerint a betegek egy része ugyan valóban olcsóbb gyógyszerekhez jutott, de kényelmetlenséget okozhat nekik a rendszer. Mivel a vaklicit elõtt felhalmozott készleteken egy jelentõs árcsökkenés esetén nagyot bukhatnak, a patikák a vaklicit elõtti hetekben már óvatosan készleteznek. Ezért nem kizárt, hogy idõlegesen kifogynak egy-egy készítménybõl, a betegeknek így vissza kell menniük a recepttel. Az is elõfordulhat, hogy a vaklicit után néhány napig még nem áll rendelkezésre az orvosok által már felírt, a támogatást elnyert készítmény. Emellett pedig megesik, hogy az új gyógyszer nem válik be egy páciensnél, "de nem ez a jellemzõ" - mondta Zlinszky János.

A HGYSZ alelnöke kérdésünkre elismerte, egyelõre nem igazolódtak be azon aggodalmak, hogy a liciten nyertes kisebb cégek ne lennének képesek eleget szállítani a termékükbõl. "Egy-egy eset volt csak, amikor ellátási problémák adódtak, egy vérnyomáscsökkentõt például két hétig nem lehetett kapni" - említette.