A táplálkozás-szakértõ szerint az új étrenddel már két-három év alatt nagymértékben javulhat az emberek egészségi állapota. Még a gyorsabb tanulásban is segíthet a helyes táplálkozás. A gyerekek sokkal könnyebben fogják fel azt, amit az iskolában meg kell tanulniuk. Ha gyorsabban elsajátítják, akkor több idejük marad a mozgásra – mondta el Molnárné Bíró Erzsébet táplálkozásspecialista.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt mondta: a magyar gazdákat is segítené, ha egészségesebben táplálkoznának az emberek. Nem okvetlenül logisztikai központból, egy nagykereskedelmi raktárból vagy egy nagyáruházból kell megvásárolni azokat a termékeket, amelyek az adott faluban és városban is rendelkezésre állnak. Ma már vannak olyan feldolgozó kapacitások, amelyek késztermékeket tudnak az asztalra tenni – fejtette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

Elkészült a közétkeztetésrõl szóló jogszabálytervezet

A tervezet egyebek között a bölcsõdékben, óvodákban, iskolákban, gyermektáborokban és kórházakban alkalmazható étrend táplálkozás-egészségügyi elõírásait tartalmazza. 2011 augusztusa óta van érvényben Paller Judit országos tiszti fõorvos közétkeztetési ajánlása. Ennek betartása azonban nem kötelezõ, így azóta várják hogy ennek nyomán elkészüljön egy jogszabály, amelynek utasításai már kötelezõ érvényûek.

A jogszabálytervezetben rögzítik, hogy az étrendet az élelmezésvezetõ állítja össze. Továbbá, hogy a közétkeztetõ minden általa biztosított étkezéshez étlapot készít és azt az intézmény az étkezõk - bölcsõdében, valamint nevelési-oktatási intézményekben a szülõk - által is jól látható helyen kifüggeszti. Az étlapon fel kell tüntetni az ételek energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, és sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelölésérõl szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevõket.

A tervezet egyik mellékletében rögzítik, hogy a különbözõ korcsoportok számára mennyi a naponta szükséges energiabevitel. Emellett több táblázatban részletezik, hogy a különbözõ korcsoportok étrendjének milyen arányban és módon kell tartalmazni egyebek mellett húsokat, tejtermékeket, zsiradékokat, cukrot, gabona alapú élelmiszereket, zöldségeket és gyümölcsöket. Például szalonna hidegétkezéshez nem adható. A változatos étrend eléréséhez egy úgynevezett változatossági mutatót kell alapul venni, amelyet a leves-, hús-, fõzelék-, és köretfélék gyakoriságából számítanak ki.

A tervezet rögzíti, hogy egész napos étkeztetés esetén egy embernek biztosítani kell legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelõ mennyiségû kalciumtartalmú tejterméket, négy adag zöldséget - amibe a burgonya nem számít bele - vagy gyümölcsöt, ezekbõl legalább egy adagot nyers formában, továbbá három adag gabona alapú élelmiszert. A szükséges folyadék biztosítására az ivóvízen kívül ásványvíz vagy tea adható, utóbbi csak az elõírt cukormennyiséggel. Édesítõszert viszont a hat év alatti korcsoportnak - a diétás étkezést igénylõ szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedõk kivételével - nem lehetne adni.

A tervezetben meghatározzák, hogy a különbözõ korú gyermekek számára milyen zsíros tej adható, továbbá rögzítik, hogy az italként kínált tej hozzáadott cukrot nem tartalmazhat. Mindezek mellett a közétkeztetési elõírásban azt is rögzítik, hogy bölcsõdei étkeztetés esetén bõ olajban sült étel nem adható, s hogy csípõs, erõsen fûszeres étel a 14 év alatti korcsoport részére ugyancsak tilos.

A tervezet hatásvizsgálati dokumentumában kiemelik, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vizsgálatai igazolták, hogy a táplálkozási kockázati tényezõk, például a fokozott energia- és zsírbevitel, a napi öt grammot meghaladó sóbevitel, az alacsony zöldség- és gyümölcs-fogyasztás nem csak a felnõttek körében, hanem már gyermekkorban is kimutathatók. A túlsúly és elhízás aránya a felnõttek között rendkívül magas, emellett a gyermekkori elhízás az elmúlt 10 évben háromszorosára emelkedett.

Az OÉTI vizsgálatai szerint az óvodai és az iskolai közétkeztetés sem minõségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Mindezekre tekintettel, a közétkeztetés átalakítása nélkül a táplálkozással összefüggõ betegségek kockázata hosszú távon nem csökkenthetõ. A közétkeztetés átalakításának elsõ lépése az élelmiszerekre, étrendekre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi jogi szabályozás megteremtése - fogalmazott az egészségügyi államtitkárság.

A szabályozás elfogadása esetén jövõ januártól lenne hatályos. A kormány honlapján olvasható dokumentumhoz május 10-ig várják a véleményeket.