Nem ért egyet a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete azzal a törvénymódosító javaslattal, amely eltörölné a legfeljebb 50 méter mély, öntözési célú kutak fúrásához kapcsolódó vízjogi engedélyezési kötelezettséget. Az alapvetõ probléma az egyesület szerint az, hogy a kutak mintegy 95 százalékát engedély nélkül építik Magyarországon.
Kezelhetetlen problémákat vet fel a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását indítványozó kormánypárti törvényjavaslat a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének álláspontja szerint. Amint arról a Napi Gazdaság Online is beszámolt, eltörölné a legfeljebb 50 méter mély, öntözési célú kutak fúrásához kapcsolódó vízjogi engedélyezési kötelezettséget két fideszes képviselõ által benyújtott törvénymódosító. A javaslat szerint az egyre aszályosabb idõjárási körülmények közepette a hatályos szabályozás aránytalanul korlátozott lehetõséget biztosít a szükséges kutak létesítésére. Az egyesület elképzelhetõnek tartja, sõt javasolja is, hogy legyen egyszerûbb, olcsóbb az engedélyezés, ugyanakkor a folyamatra szükség van, mert csak ezen keresztül tartható kézben a vízkészletgazdálkodás és lehet fenntartható a vízhasználat - fogalmaz Kumánovics György elnök. Az alapvetõ probléma az, hogy az egyesület becslései szerint az országban a kutak mintegy 95 százalékát engedély nélkül építik. A tagok becslései alapján 2012-ben készített felmérésük alapján évi 4000-5000 kút készül az országban. Ebben a megvilágításban szinte mindegy, hogy mit szabályoznak, ha nincs érdemi ellenõrzés - teszi hozzá Kumánovics, aki úgy véli, a javaslatot oda kellene adni a szaktárcának, hogy szakszerû módosítási javaslatot készítsen, noha nem ez lenne az optimális megoldás. Egy 50 méter mélységû, szakszerûen megépített, nem nagy vízigényt kielégítõ kút tényleges építési költsége mintegy 800 000 forint, és ezzel körülbelül azonos a járulékos költség (tervezés, vízjogi létesítési engedély, kútvizsgálatok, geodéziai bemérés, vízkémia, vízföldtani napló, üzemeltetési engedély), ami elfogadhatatlan - mondja az elnök, aki szerint ezért építtetik az emberek engedély nélkül a kútjaikat. A járulékos költség reálisan nem haladhatná meg a tényleges építési költség 10-15 százalékát. Egy kis vízfelhasználással járó, például rétegvíz feltárására irányuló fúrt kút vízjogi létesítési engedélyének igazgatás-szolgáltatási díja jelenleg 40 ezer forint, miközben nem lehetne több 5000 forintnál a szakember szerint. (Egy 200 négyzetméter alatti alapterületû, 50-100 millió forintos bekerülési költségû lakóépület építési engedélyének díja 10-20 ezer forint.) Mindemellett az elbírálás idõtartama is csökkenthetõ lenne. A dolgok rendbetételét a kútépítéshez kapcsolódó alacsony járulékos költségek alkalmazásával és a megfelelõ építési-felügyeleti ellenõrzésekkel lehetne megkezdeni a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete szerint, amely ilyen értelmû javaslatot már tett a Vidékfejlesztési Minisztérium felé, eddig eredmény nélkül. Szerettük volna megismerni a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelõs államtitkárságának álláspontját is a témában, azonban a tárca egyelõre nem reagált kérdéseinkre. Érintés nélkül?
|
Hasonló hírek
 Kedvenc hírekÖn még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
