Mint a Pénzcentrum.hu nemrégiben beszámolt róla, fizetési meghagyással visszamenõlegesen illetékfizetési kötelezettséget állapított meg az adóhatóság egy adózónál, aki a múlt évben nem egyenesági rokonától 150 ezer forintnál nagyobb összegû takarékbetétet (bankszámlán tartott pénzt) kapott ajándékba, de azt nem jelentette be az adóhatóságnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) álláspontja szerint január 1-jétõl visszamenõleg illetékkötelessé váltak az elévülési idõn belül illetékmentesen ajándékozott pénzek, amennyiben az ajándékozást nem jelentették be az adóhatóságnak. A múlt évben a bankon keresztül átutalt pénzek összegtõl és rokoni kapcsolattól függetlenül illetékmentesek voltak, idén januártól viszont a nem egyenesági rokonoktól kapott, 150 ezer forintnál nagyobb összegû/értékû ajándék  után már 18 százalékos illetéket kell fizetni. (Ha valaki készpénzt kapott ajándékba nem egyenesági rokonától, akkor már tavaly is 18 százalékos volt az illetékkötelezettség)

Mivel a 2012. évi adóbevallás benyújtásának határideje csak május 21-én jár le, még nem lehet szó vagyonosodási vizsgálatról. Kérdés, milyen forrásból szerzett információt az adóhatóság arról, hogy az érintett magánszemély nem egyenesági rokontól ajándékba kapott pénzt a múlt évben. Feltételezhetõ, hogy a végtörlesztõkrõl jutott adatokhoz a NAV.

OLVASD EL korábbi cikkünket arról, hogyan szerezhet meg banktitkokat az adóhatóság: Így szerezheti meg banktitkaidat a NAV: mit mond Péterfalvi?

Az adóhatóság az illetéktörvény hatályba léptetõ és átmeneti rendelkezései között megbújó szabályra hivatkozik, amely szerint "2013. január 1-jét követõen illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben, illetve kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni'. Mivel az említett esetben idén jutott az adóhatóság tudomására a nem egyenesági rokontól kapott vagyon megszerzése - mivel a megajándékozott magánszemély azt nem jelentette be -, ezért már az ezévi szabályok szerinti illetéket lehet kiszabni. Mint azt a bevezetõben jeleztük, tavaly még a nem egyenesági rokonoktól banki átutalással kapott pénz is illetékmentes volt, függetlenül annak összegétõl.

A NAV jogszabály-értelmezésére az RSM-DTM tanácsadó cég adómenedszere hívta fel a figyelmet egy blogbejegyzésben. Fajcsák Gábor szerint is felhatalmazza az említett rendelkezés az adóhatóságot arra, hogy visszamenõlegesen allkalmazza az idei illetékszabályt.

Lapunk kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium a követlezõt válaszolta: "a takarékbetét ingyenes szerzéséhez kapcsolódó korábbi illetékmentesség megszüntetésével összefüggõ hatályba léptetõ rendelkezés szerint, amennyiben 2013. január 1-jét követõen jut az adóhatóság tudomására, hogy az adózó ingyenesen szerzett takarékbetétet (például bankszámlapénzt), az új szabályok szerint kell eljárni akkor is, ha a vagyonszerzésre a nevezett idõpontot megelõzõen került sor".

A minisztérium információi szerint a végtörlesztés érdekében történõ átutalások döntõ része (80 százaléka) egyenes ági rokonok között realizálódott, amely jogügylet továbbra is mentes az ajándékozási illeték alól. Az egyenes ági rokoni kapcsolaton kívüli családtagok, barátok részérõl érkezett banki utalások viszont jellemzõen kölcsönügyletnek minõsülnek, melyek után szintén nem keletkezik illetékkötelezettség. 

Minderre tekintettel tehát abban az esetben kell a vagyonszerzõnek ajándékozási illetéket fizetni a 2012. december 31-éig átadott bankszámlapénz ingyenes megszerzése után, ha bejelentési kötelezettségét az állami adóhatóság felé elmulasztotta, az ajándékozóval nem áll egyenes ági rokoni kapcsolatban, továbbá nem kölcsönügylet valósult meg a felek között. Az NGM hozzáteszi: a tárca megvizsgálja, mely csoportokat érintette negatívan a hivatkozott jogszabályhely visszamenõleges hatályba léptetése, és amennyiben indokoltnak látja, megteszi a szükséges lépéseket. 

Angyal József okleveles adószakértõ ugyanakkor továbbra is kitart amellett, hogy nem lehet az idén januártól hatályos illetékszabályokat visszamenõlegesen alkalmazni azokra magánszemélyekre, akik elmulasztották bejelenteni az ajándékszerzést, ez ellentétes a jogszabályokkal. Õket "csak" a legfeljebb 200 ezer forintig kiszabható mulasztási bírsággal lehet sújtani. Véleménye szerint az adóhatóság és most már az NGM jogértelmezése összekeveri az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének idõpontját az adózás rendjérõl szóló törvényben szabályozott elévülési idõponttal. Az illetékre speciális szabályok vonatkoznak azért, hogy a bejelentés elmulasztása ne adjon lehetõséget az illetékfizetési kötelezettség elkerülésére. 

Ha az adóhatóság évekkel késõbb szerez tudomást az illetékfizetési kötelezettségrõl, akkor ettõl az idõponttól indul az elévülési idõ. Az illeték mértékének meghatározása során viszont az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének idõpontja a meghatározó. Az illetékfizetési kötelezettség banki átutalással történõ ajándékozáskor akkor keletkezett, amikor a pénzösszeg megérkezett a megajándékozott bankszámlájára, vagyis az akkori szabályok a mérvadóak - érvel az okleveles adószakértõ.

Angyal József véleményét osztotta korábban Vilmányi Ágnes ügyvéd is az RTL Klub Minden reggel címû mûsorában. Leszögezte: az illetéktörvény teljesen kogensen (egyértelmûen) fogalmaz ebben a kérdésben. Csak a 2013. január 1. utáni vagyonszerzésekre lehet vonatkoztatni azt a szabályt, hogy a takarékbetét, illetve a bankon keresztül átutalt pénz ajándékozását is 18 százalékos illeték terheli. Véleménye szerint is onnan jöhet ez a félreértés, hogy az adóhatóság az elévülési idõn belül folytathat vizsgálatokat, így visszamenõlegesen is ellenõrizheti, hogy ki, kitõl kapott ajándékot.

Jelentõs könnyítés és szigorítás januártól

Az egyenesági rokonoktól kapott pénzösszeg után azonban továbbra sem lehet visszamenõlegesen illetéket kiszabni, mivel ez az ajándékozás az idei évben is illetékmentes - nyomtatékosítja a szaktárca. Sõt, további könnyebbség, hogy a január elsejétõl megváltozott szabály szerint az egyenesági rokonoktól (szülõktõl, gyermekektõl, nagyszülõktõl, dédszülõktõl) ajándékba kapott ingóságokat már be sem kell jelenteni az adóhatóságnak. Korábban az ebbe a körbe tartozóknak is be kellett jelenteniük a 150 ezer forintnál nagyobb összegû/értékû ajándékszerzést. Ha egy késõbbi ellenõrzés során kiderül, hogy ezt elmulasztották megtenni, akkor õk is 200 ezer forintig terjedõ összegû mulasztási bírsággal sújthatók. 

A nem egyenesági rokonok (például testvér, nagynéni, nagybácsi, unokatestvér) esetében viszontmegszûnt az illetékmentesség a 150 ezer forintnál nagyobb összegû takarékbetét (például bankszámlapénz) ajándékozáskor. Olvasónk részérõl felmerült a kérdés, hogyan kell értelmezni a 150 ezer forintos korlátot?

Az NGM-tõl a következõ választ kaptuk erre: az illetéktörvény azon rendelkezése, mely szerint nem tárgya az ajándékozási illetéknek a 150 000 forint forgalmi értéket nem meghaladó ingó ajándékozása, ha arról nem állítottak ki okiratot, jogügyletenként (bankszámlapénz ajándékozása esetén utalásonként) alkalmazandó.

Mindezzel összefüggésben azonban hangsúlyos, hogy az adózás rendjérõl szóló törvény értelmében a szerzõdést, a jogügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minõsíteni.Erre tekintettel tehát, amennyiben az ajándékozó egymás után (például egy napon belül) tíz alkalommal, 150 000 forintot nem meghaladó utalást kezdeményez, holott valódi célja arra irányul, hogy megközelítõleg 1,5 millió forintot ajándékozzon, a kedvezõ illetékszabályt nem lehet alkalmazni. Abban az esetben viszont, ha valaki havi rendszerességgel 150 ezer forinttal támogatja a testvérét a megajándékozottnak nem keletkezik illetékkötelezettsége.