A Napi Gazdaság hétfõi számának cikke

A pályázó bankok zöme szemérmesen hallgat arról, hogy milyen tételre jelentkezett be a jegybankhoz − miközben az adatok már nem módosíthatók. Az MNB növekedési hitelprogramjában részt venni szándékozó hitelintézetek péntekig tehették meg ajánlataikat, a társaságok fennálló kkv-hitelállományuk legalább 5 százalékával pályázhattak. A 250 milliárd forint keretet kártyaleosztásos módszerrel osztják majd szét a következõ napokban a pályázók között.

Egyedüliként az MKB Bank Zrt. osztott meg számot lapunkkal, a pénzintézet saját kkv-hitelállományának több mint harmadára, 116 milliárd forintra nyújtott be igényt, amit Balássy László, a társaság wholesale, valamint pénz- és tõkepiaci üzletágakért felelõs igazgatósági tagja azzal magyarázott, hogy a tavaly elfogadott növekedési stratégiája egyik kulcseleme a kkv-szektor. A Budapest Bank Zrt. − amely az elmúlt három évben a visszaesõ vállalati hitelpiacon is folyamatosan növekedni tudott − annyit jelzett, hogy piaci részesedését meghaladó mértékû hitelkeretigényt adott le.

A takarékszövetkezeteknek egyedileg kellett jelentkezniük a programra, ezért összesített adatok még nem álltak az ernyõbank Takarékbank Zrt. rendelkezésére, elõzetesen azonban arról szóltak a hírek, hogy az integráció és a bank együtt piaci részesedésüket jócskán meghaladó állományra pályázott. A kártyaleosztás elve szerint a takarékok − egyedileg kicsiny − igényeinek kielégítése vélhetõen a legnagyobb százalékos arányt éri majd el, de hasonlóban reménykedhetnek a kisebb bankok is. Egyes hitelintézetek arra hivatkozva hárították el kérdésünket, hogy még számolják, mennyit is adtak be, mások pedig úgy vélték, e számoknak önmagukban nincs valódi relevanciája, a lényeges az lesz, hogy az MNB a jóváhagyott kvótákban milyen volumeneket határoz majd meg. Az MKB ajánlata önmagában a teljes állomány 46,6 százalékára rúg, így várhatóan a teljes keretet kimerítik a pénzintézetek.