2024. április 29. Hétfő, Péter.
 
Biztosan tudjuk mi számít munkaidõnek?Forrás: ado.hu
Utolsó módosítás: 2013-06-06 10:14:35
Az ügyelet munkaidõ, míg a készenlét nem? A munkába járás idõtartama néha mégis beszámít a munkaidõbe? Bár egyértelmûnek látszik, mégsem lehet pontosan tudni mettõl meddig tart a munkaidõ például ügyelet, utazás vagy kirendelés esetén.

Elsõ ránézésre egyszerû kérdés

Hiszen a Munka Törvénykönyve is definiálja...

Az Mt. 86. §-a szerint munkaidõ a munkavégzésre elõírt idõ kezdetétõl annak befejezéséig tartó idõ, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó elõkészítõ és befejezõ tevékenység tartama, nem munkaidõ ugyanakkor – a készenléti jellegû munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbá a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyérõl a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyérõl a lakó- vagy tartózkodási helyére történõ utazás tartama. Elõkészítõ vagy befejezõ tevékenységnek pedig minden olyan feladat ellátása minõsül, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.

Meg kell állapítsuk, hogy a fenti definíció összhangban van az évtizedek óta kialakult magyar munkajogi gyakorlattal. Az említett gyakorlat alapján nyilvánvaló, hogy a munkaidõ leegyszerûsítve az az idõ, amikor a munkavállalónak munkavégzés céljából rendelkezésre kell állnia.

Ez alapján nyilvánvaló, hogy nem minõsül munkaidõnek sem a munkaközi szünet – hacsak a munkáltató vagy a felek megállapodása, esetleg kollektív szerzõdés eltérõen nem rendelkezik – sem a munkába történõ utazás ideje. A fentiek alapján tehát munkaidõ a beosztás szerinti munkaidõ, illetve a beosztáson kívüli rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét alatti rendkívüli munkavégzést is ideértve.

Az ügyelet kérdése

A korábbi Mt. hasonló logikáját ugyanakkor némileg kikezdi az új Mt. 107. §-a, amely az ügyelet teljes idõtartamát rendkívüli munkaidõnek nyilvánítja.

Megjegyzem, hogy a fenti definícióba az ügyelet aligha tartozhat bele a nyelvtani értelmezés alapján, hiszen az ügyelet, amely a munkavégzés nélküli rendelkezésre állás egyik formája, aligha tekinthetõ munkavégzésre elõírt idõnek. Másik oldalról viszont, ha az ügyelet mégis munkaidõnek lenne tekintendõ a fenti definíció alapján, akkor aligha lenne magyarázható az, hogy a készenlét, amely a rendelkezésre állás egy másik formája, miért nem munkaidõ?

 

Folytatás a munkajog.hu oldalon

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!