Hõlégballonok segítségével juttatná el az internetet a világ legeldugottabb helyeire is a Google: a kísérleti projekt szombaton indult az új-zélandi Déli Szigeten fekvõ Tekapo-tónál, ahol feleresztették az elsõ ilyen hõlégballonokat. A Project Loon elnevezésû programon már 18 hónapja dolgoznak a Google fejlesztõi egy titkos laboratóriumban, amelynek munkatársai már elõálltak a Google vezetõ nélküli autójával és a webszemüveggel, a Google Glass-szal is.

A szombaton felbocsájtott ballonok ez elsõk azon több ezer közül, amelyeket a Google a sztratoszférába akar feljuttatni, hogy áthidalja a digitális megosztottság szakadékát a világ 4,8 milliárd internetnélküli embere és a már internetes csatlakozással bíró 2,2 milliárd szörfölõje között.

Ha a technológia sikeres lesz, lehetõvé teszi, hogy számos ország átugorja a drága optikai kábelek lefektetését, és drámaian megnöveli az internethasználók számát Afrikában és Délkelet-Ázsiában. "Ez a holdkutatási programhoz hasonló vállalkozás. Egy igazán nagy, megvalósításra váró cél. Az internet lehetõsége a korunkat átformáló egyik legnagyobb technológia" - hangsúlyozta Mike Cassidy projektvezetõ.

Az elsõ ember, aki a Google hõlégballonos internetes kapcsolata révén csatlakozhat a világhálóhoz, az új-zélandi Leeston városkában élõ Charles Nimmo gazda, vállalkozó lesz. Õ egyike annak az 50 helybélinek, akik jelentkeztek a kísérleti programhoz. Technikusok érkeztek a kisvárosba és a házak falára kosárlabda nagyságú jelfogó-eszközöket szereltek fel.

Nimmo egyike azoknak a vidéken élõ embereknek - még a fejlett országokban is -, akik nem juthatnak hozzá a szélessávhoz. A feltárcsázós technológiáról évekkel ezelõtt ugyan átállt a mûholdas internetszolgáltatásra, ám akkora számlával kellett szembenéznie, amely bizonyos esetekben a havi ezer dollárt is meghaladta.

A koncepció ugyan új, de a hõlégballont számtalan helyen használják a kommunikációban, a közlekedésben és a szórakoztatásban évszázadok óta. I.e. 220-ban például kínai tábornokok papírból készült léggömböket használtak katonai jelek továbbítására.

A Google hõlégballonjai közül minden egyes ballon egy New York város nagyságának kétszeresét kitevõ területen - 1250 négyzetkilométeren - képes internetes szolgáltatást biztosítani, és a domborzat sem jelent akadályt. Képes internetet eljuttatni Afganisztánba a magashegyi hágók térségébe, vagy a közép-afrikai Kamerunba, ahol minden 100 emberbõl csak négynek van internetes hozzáférése.

A Google azért választotta Új-Zélandot a projekt próbájára, mert hatalmasak a távolságok. A következõ fázisban 300 hõlégballont bocsátanak fel, amelyek kört alkotva a déli félteke 40. szélességei körén Új-Zélandtól Ausztrálián át Chiléig, Uruguayig, Paraguayig és Argentínáig képesek lesznek eljuttatni a világhálót a 3G-s hálózatokhoz hasonló sebességgel vagy gyorsabban.

A Google hõlégballonok szabadon repülnek, napenergia biztosítja a szolgáltatás mûködését. A napelemek négy órányi töltése egy egész napos mûködéshez elegendõ, az uralkodó szelek által hajtva repülik körbe a Földet. Internet hozzáféréssel rendelkezõ földi állomásokról, amelyeket 10 kilométerenként telepítenek, juttatják el a jeleket a hõlégballonokra.