Több mint 35 ezer közérdekû bejelentés érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) 2012-ben. Ezek 55 százaléka névtelen bejelentés volt, derül ki a hatóság kimutatásából. A hatóság éves szinten hozzávetõleg 300-400 ezer vizsgálatot végez, ám ezeknek csak töredéke indul közérdekû bejelentésre.

A 35 ezer megkeresés java alapból értékelhetetlen, nem lehet vizsgálatot indítani a benne foglalt adatok alapján. Általánosságban kijelenthetõ, hogy a közérdekû bejelentésnek  konkrétumokat kell tartalmaznia, nem elég, ha csak annyi szerepel benne, a szomszéd szerintem adót csal. A beérkezett bejelentések közül 11 ezret adtak át vizsgálatra, ennyiben volt annyi információ, amelynek nyomán már el lehetett indulni. Ezek közül hétezer vizsgálat fejezõdött be. A ténylegesen lefolytatott vizsgálatok több mint fele volt megalapozatlan, egyharmada megalapozott, tíz százaléka pedig részben alapos, illetve meghiúsult.

A bejelentés tárgya legtöbbször nem a szomszéd úszómedencéje. Sokkal jellemzõbbek a számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztásával − kiemelten az internetes kereskedelemmel − kapcsolatos bejelentések, de kiemelt helyet foglalnak el a bejelentés nélküli foglalkoztatásra, továbbá a feltûnõ vagyongyarapodásra vonatkozó bejelentések. A vám- és pénzügyõri szakterületen a közérdekû bejelentések gerincét a jövedéki termékek elõállításával, tárolásával, értékesítésével, forgalmazásával kapcsolatos jogsértések adják: tipikusan ilyen a zugfõzés.

A hatóság szerint a bejelentések jellemzõen azért fogalmazódnak meg, mert az állampolgárok számára egyre inkább elvárás a jogkövetõ magatartás, az adófizetés. Ugyanakkor más reflexeket is érdemes ide sorolni, mint a bosszú egy válás során, az irigység vagy egy alapos összeveszés.

Az adótitok a közérdekû bejelentésekre is vonatkozik. A bejelentõ nem kaphat felvilágosítást azzal kapcsolatban, hogy mi történt az ügyben, arról sem informálhatják, hogy indult-e vizsgálat vagy sem. Mindössze annyit tudhat meg, hogy bejelentését befogadta a hatóság.