- egyre több olyan devizahitel található az átlagos kamatozásúak között is, amelyek rosszabb választásnak bizonyultak a piaci forinthitelekkel szemben az eddig kifizetett törlesztõrészletek alapján 
- ez leginkább a 2008 nyarán, nagyon erõs forint mellett eladósodottakra igaz 
- a devizahitelesek közül általában a jen- és euróhitelesek fizették ki eddig a legkisebb törlesztõrészletet, most pedig a jen gyengülése miatt a jenhitelesek állnak a legjobban 
- az árfolyamgát az euróhiteleseknél a válság elõtti, a frankhiteleseknél pedig a 2009-es szint közelébe hozza le a törlesztõrészletet, míg a jenhiteleseknél megemeli azt.

A befolyásoló tényezõk

Példáinkban frank-, euró-, jen- és forinthiteleket hasonlítottunk össze. Ennek során a következõállandó feltételezésekkel éltünk: 1. a hitelek futamideje 20 év, 2. a hitelek folyósítási összege 8 millió forint volt, 3. a hitelek törlesztési módja normál annuitásos, 4. a hitelek rendszeres (nem kamatjellegû) költsége minden esetben 1,5% (becslés), 5. a forinthitelek piaci kamatozásúak (állami támogatás nélküliek), 6. májusra és júniusra a legfrissebb (áprilisi) kamatadattal, és júniusra a 20-áig terjedõ idõszak átlagárfolyamaival számoltunk. Magát az összehasonlítást pedig a változó tényezõk teszik lehetõvé, amelyek a következõk: 1. a hitelek felvételének idõpontja (mikor melyiket érte meg?), 2. a devizahitelek folyósítási és törlesztési árfolyama (milyen árfolyam mellett kellett volna?), 3. a hitelek átlagos kamatszintjének változása. Az alábbiakban e változó tényezõket vesszük végig röviden, majd bemutatjuk számításaink eredményét.

A hitelek felvételének idõpontja

A devizahitelek csaknem 100%-át 2004 eleje és 2010 augusztusa között folyósították a magyar bankok, azóta ugyanis csak nagyon szigorú feltételek (pl. a minimálbér 15-szörösére rúgó devizajövedelem) mellett lehet ilyet jelzálogfedezettel felvenni. A frank- és jenhitelek döntõ részét a válság 2008. õszi kirobbanása elõtt (jenhitelt csak 2007 szeptemberétõl), az euróhitelek jelentõs hányadát pedig 2009-2010-ben folyósították. A forinthitelek folyósítása (a végtörlesztési idõszakot leszámítva) egyenletesen alacsony volt.

A devizahitelek folyósítási és törlesztési árfolyama

A frankhitelek 93%-át 175 forintos frankárfolyam alatt vették fel az ügyfelek, szemben a mostani 240 körüli árfolyammal. Az euróhiteleknél 260-280 forint volt a jellemzõ folyósítási árfolyam a mostani 290 forint fölötti szint helyett, a jenhitelek nagy része pedig 1,4-1,8 forint között került folyósításra, szemben a mostani 2,3 forint körüli árfolyammal. Az azóta bekövetkezett árfolyamemelkedés tehát a devizahitelesek többségénél mind a három deviza esetében jelentõs. A jenhitelesek örömére az év elején bejelentett japán monetáris politikai lazítás tovább gyengítette a japán fizetõeszközt egy másfél éve tartó gyengülési hullámot felerõsítve. Végül a forinthitel nagy elõnye, hogy az árfolyamkockázattal nem kell számolni.

A hitelek átlagos kamatszintjének változása

A kamatszint szempontjából viszont épp a piaci forinthitelek bizonyultak a legrosszabb választásnak, hiszen még ma is csaknem 5 százalékponttal magasabb ezek átlagkamata, mint a frankhiteleké. Figyelembe kell venni azonban a devizahitelek kamatemelkedését is: 2007 szeptemberéhez képest például ma a meglévõ frankhitelek átlagkamata 2,0, az euróhiteleké és a jenhiteleké 0,9, százalékponttal magasabb. Némi növekedés (több mint 0,2 százalékpontos) a forinthiteleknél is történt. A kamatemeléseknek jellemzõen egy nagyobb (2009-es) és egy kisebb (2012-es) hulláma volt, azóta kis mértékben csökkent a kamatszint.

Egy példa

Az említett tényezõket figyelembe véve megnéztük a 2007 szeptemberében felvett, csupán a devizanem tekintetében eltérõ hitelek jelenlegi törlesztõrészletét. A kezdeti törlesztõrészlet alapján a sorrend: 1. jen (48 ezer forint), 2. svájci frank (56 ezer), 3. euró (66 ezer), 4. forint (88 ezer). Ajelenlegi törlesztõrészlet alapján már más a sorrend: 1. jen (75 ezer), 2. euró (82 ezer), forint (89 ezer), frank (103 ezer). A legfontosabb (már tudható) szempontnak számító átlagos eddigi törlesztõrészlet alapján pedig szintén 1. jen (74 ezer), 2. euró (77 ezer), 3. frank (84 ezer), 4. forint (93 ezer) a sorrend. Tehát a kezdetekkor, jelenleg és az összes eddigi törlesztõrészlet alapján is a jen bizonyult a legjobb választásnak. A második helyen kezdetben a frank állt, mára azonban az utolsó helyre került. A legrosszabb választásnak a kezdetekkor a forinthitel tûnt, ma viszont már a frankhitel törlesztõrészlete a legmagasabb, összességében azonban még mindig a forinthitelesek fizették eddig a legtöbbet a 2007 szeptemberében hitelt felvevõk közül.

Mit változtat ezen az árfolyamgát?

Abból a feltételezésbõl indulunk ki, hogy a piaci árfolyamok 2017 júniusáig a jelenlegi szinten maradnak. Mint ismeretes, a rögzített árfolyam a frank esetében 180 forint, az euró esetében 250 forint, a jennél pedig 2,5 forint. A frank- és euróhitelesek esetében mindez könnyítést jelent jelenleg, a jenhitelesek számára viszont magasabb a most 2,3 forint körüli piaci árfolyamnál. Ezzel a jogszabályalkotói "félreárazással" is magyarázható, hogy 2017 közepéig a jenhitelesek törlesztõrészlete lesz a legmagasabb a forinthitelesek után. Relatív értelemben a frankhitelesek számára nyújtja a legnagyobb könnyítést az árfolyamgát, viszont az euróhitelesek törlesztõrészlete lesz abszolút értelemben a legalacsonyabb. 2017 közepétõl a példában szereplõ hitelek esetében az alábbiak szerint alakul a törlesztõrészlet: a frankhitelesé a mostani 103 ezer forintról 110 ezer forintra, az euróhitelesé a mostani 82 ezerrõl 85 ezerre nõ, a jenhiteleseké viszont 73 ezerre csökkenhet, továbbá - mivel a gyûjtõszámlán felhalmozott tartozás a piacinál magasabb rögzített árfolyam miatt negatív lesz - még elõtörleszthet is a jenhiteles.

Mikor melyiket volt érdemes felvenni?

A fenti példa konkrét idõpontban (2007 szeptemberében) felvett hitelekre vonatkozott. Csakhogy a bekövetkezett árfolyamváltozások miatt nem mindegy, mikor adósodott el valaki. Feltételezhetjük, hogy voltak olyan idõszakok, amikor utólag, a mából visszatekintve a frank- vagy éppen a forinthitel bizonyult a legjobb választásnak. A különbözõ idõpontokban felvett hiteleket hasonlítjuk ezért össze a kezdeti, a jelenlegi és az átlagos eddigi törlesztõrészlet alapján. Mint az alábbi ábrán is látható, a kezdeti törlesztõrészlet alapján egyértelmûen 1. jen, 2., frank, 3. euró, 4. forint a sorrend attól függetlenül, mikor adósodott el az illetõ.

A jelenlegi átlagos törlesztõrészlet azonban nagyon eltér a kezdetitõl: a 2008 végén folyósított jenhitelek esetében a legalacsonyabb (kevesebb, mint 60 ezer forint), a 2008 nyarán folyósított frankhiteleknél pedig a legmagasabb (csaknem 110 ezer forint) a húsz évre felvett 8 millió forintos hitelek törlesztõrészlete.

Ami a kezdetek óta bekövetkezett relatív törlesztõrészlet-emelkedést illeti, szintén a frankhitelek törlesztõrészlete emelkedett a leginkább (akár 80%-kal), a 2005-ben felvett forinthitelek törlesztõrészlete viszont több mint 10%-kal is alacsonyabb lehet most, szintén a kezdetinél.

Hogy mikor melyik devizában volt érdemes eladósodni, azt nem a kezdeti és nem is a jelenlegi, hanem a kifizetett teljes törlesztõrészlet összege (esetleg ezek jelenértéke) dönti el. Mivel a futamidõ egészére errõl még nincs adatunk, érdemes az eddigi törlesztõrészletek összegébõl, illetve átlagából kiindulni. Ez alapján a forinthitelek, illetve a 2008 nyarán felvett frankhitelek teljesítettek a legrosszabbul, a 2006 nyarán felvett devizahitelek, valamint a válság kitörése után folyósított jenhitelek azonban kiemelkedõen jó döntésnek bizonyultak eddig. Nagy átlagban kijelenthetõ, hogy az eddigi törlesztõrészletek alapján a devizahitelesek jobban jártak a forinthiteleseknél.

A kezdeti törlesztõrészlethez képest persze sokakat ért kellemetlen meglepetés még akkor is, ha átlagos eddigi törlesztõrészletük nem a legmagasabb másokéhoz viszonyítva. Leginkább a 2008 nyarán felvett devizahitelekre (közöttük is a jenhitelekre) igaz ez, hisz akkor volt a legerõsebb a forint.

Következtetésképpen kijelenthetõ, hogy egy adott idõpontban átlagosnak számító (!) devizahitel 2008 nyarát leszámítva minden idõszakban jobb döntésnek bizonyult az eddig befizetett törlesztõrészletek alapján, mint egy átlagos akkori, piaci kamatozású forinthitel. A kezdetihez képest azonban a devizahitelesek sokszor elviselhetetlenül nagy törlesztõrészlet-emelkedést voltak kénytelenek elszenvedni. Ezen most a jenhitelesek kivételével enyhít az árfolyamgát, amelyre most már határidõ nélkül jelentkezhetnek az ingatlanfedezetes devizahitellel rendelkezõk.