Nagy visszhangot váltott ki az elmúlt hónapokban, hogy az asztmás beteg gyermekek nagy többsége számára nem állítanak ki emelt összegû családi pótlékra jogosító igazolásokat az orvosok. Az Emberi Erõforrások Minisztériuma (EMMI) ennek ellenére állítja: nem vette el a beteg gyermekektõl az emelt összegû családi pótlékot. A pótlékra - hasonlóan a korábbi szabályozáshoz - továbbra is a gyermekek mindennapi életében napi problémát okozó, a gyermek és a család számára komoly betegségterhet jelentõ betegség és fogyatékosság biztosít jogot.

Az Egészségügyért Felelõs Államtitkárság hangsúlyozza: a rendelet asztmával kapcsolatos pontosítása a gyermek tüdõgyógyász szakma kifejezett kérésére történt. A szakma álláspontja az, hogy az asztmás gyermekek többsége, amennyiben a gyermek az orvosi utasítást követve használja azokat a készítményeket, melyeket a szakorvos elrendel számára, akkor a rendszeres szakmai kontroll mellett teljes értékû, tünetmentes életet élhet. Minden egyéb esetben, amikor a betegség súlyossága nagyobb terhet ró a családra, a család jogosult az emelt családi pótlékra.

A magasabb összegû családi pótlékra jogosító betegségekrõl és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet szerint a gyermekkori asthma bronchiale J45.0-J45.9 BNO-kód alatti súlyos formái jogosítanak magasabb összegû családi pótlékra. Ugyanakkor a jogszabály nem határozza meg, mely esetekben van szó súlyos asztmáról.

Ennek megítéléséhez szakmai állásfoglalást dolgozott ki nemrégiben a Magyar Tüdõgyógyász Társaság és az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdõgyógyászat Tagozat. A dokumentumot mind az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdõgyógyászat Tagozata, mind a felnõtt- és gyermek regionális tüdõgyógyász szakfelügyelõ fõorvosok jóváhagyták - hangsúlyozza az egészségügyi államtitkárság.

A szakmai grémium 6 éves kor felett azon gyermekek esetében javasolja az emelt összegû családi pótlék megállapítását, akik kombinációs kezelés mellett sem kontrollált betegek, vagy akiknek a vizsgálatot megelõzõ évben legalább 2 alkalommal intézeti elhelyezést és szisztémás szteroidot igénylõ dokumentált asztmás fellángolásuk volt. A kombinációs kezelés a GINA IV. lépcsõnek megfelelõen közepes vagy magas dózisú inhalációs kortikoszteroid (ICS) mellé adott második kontroller, azaz nyújtott hatású béta2 agonista (LABA) vagy leukotrién receptor antagonista (LTRA) vagy nyújtott hatású theophyllin származék (SRTH) alkalmazását jelenti.

A nem kontrollált állapot a vizsgálatot megelõzõ négy hetet figyelembe véve az alábbi paraméterek közül legalább három dokumentált megléte alapján mondható ki:

a. nappali tünetek hetente több mint kettõ alkalommal jelentkeznek
b. bármilyen gátoltság a fizikai aktivitásban
c. bármilyen asztmás éjszakai tünet megléte, illetve felébredés asztma miatt
d. rohamoldó használat több, mint 2-szer/hét
e. légzésfunkcióban a FEV1 és/vagy a FEF25-75 konzekvens csökkenése (érték <80%).

Hat éves életkor alatt, amikor légzésfunkció rutinszerûen még nem végezhetõ, az a gyermek jogosult emelt összegû családi pótlékra, akinek kombinációs kezelés mellett havonta legalább 2 alkalommal dokumentáltan soron kívüli ellátást igénylõ obstruktív tünete van, ezért a gyermeket a szülõ nem tudja közösségbe adni. A visszatérõ tünetek tényét a háziorvosnak kell hitelt érdemlõen igazolnia.

Ki jogosult közgyógyellátásra?

Az EMMI szerint a szociális rászorultság alapján igénybe vehetõ támogatásokat, kedvezményeket - az alapösszegû családi pótlékot, az utazási kedvezményt, a közgyógyellátást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, a három vagy többgyermekesek számára biztosított további kedvezményeket - nem érinti a szabályozásváltozás.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint alanyi jogcímen jogosult közgyógyellátásra egyebek között az, aki, vagy aki után szülõje vagy eltartója magasabb összegû családi pótlékban részesül.

Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 százalékát meghaladja, feltéve hogy a családjában az egy fõre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élõ esetén 150 százalékát.

Méltányossági jogcímen az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. Az önkormányzat rendeletében az egy fõre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy nem lehet jogosultsági feltételként elõírni az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékánál, egyedül élõ esetén annak 200 százalékánál alacsonyabb jövedelmet, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 százalékát meghaladó összeget. A szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a helyi viszonyoknak megfelelõen szabályozza.