Jövõre jelentõs átalakulás indulhat meg a magyarországi cégpiacon, mivel a kft.-k mûködtetéséhez szükséges tõkét 3 millió forintra emelik. Ha már mûködõ cégekre is vonatkozik majd a szabály, akkor több 100 milliárdos tõkeigény keletkezik. A szabályváltozás azonban jó eredménnyel is járhat.
Nem újdonság a 3 milliós tõke
Minden bizonnyal komoly átalakulás vár a magyarországi cégek piacára, miután az új Polgári Törvénykönyv egyik jövõre életbe lépõ (2014. március 15.) rendelkezése szerint a jelenlegi 500 ezer forinttal szemben legalább 3 millió forint jegyzett tõke kell majd egy kft. alapításához - írta a Bisnode üzleti információszolgáltató.
A 3 millió forintos tõkekövetelmény nem újdonság, a 1997-ben módosított, a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján a korábbi 1 millióval szemben 3 millió forintos tõke kellett egy kft. elindításához. 2006-ban fordult a kocka, jelentõs könnyítés lépett életbe: egy kft. létrehozásához már elegendõ volt 500 ezer forint.
Napi másfél milliárd
A Bisnode vizsgálata szerint 2013 május végén a 389 ezer mûködõ kft.-bõl több mint 194 ezer volt, amelyeknek a jegyzett tõkéje nem érte el a 3 millió forintos összeget. Ha a következõ idõszakban elõírják a mûködõ kft.-k számára, hogy visszamenõlegesen teljesíteniük kell a meghatározott tõkekövetelményt, akkor összességében igen jelentõs tõkeemelési hullámra lehet számítani. Az persze kérdés, hogy azért, mert jogszabály elõírja, vajon a cégtulajdonosok is képesek lesznek-e végrehajtani a szükséges tõkeemelést.
A Bisnode statisztikái szerint a 194 ezer – 3 millió forintnál alacsonyabb jegyzett tõkével rendelkezõ – kft. döntõ része, 96 százaléka 1 milliónál alacsonyabb törzstõkével mûködik. Amennyiben számukra is kötelezõ lesz a 3 milliós tõke, akkor közel 187 ezer cég esetében kell legalább 2 millió forintos tõkeemelést végrehajtani. Ez pedig 374 milliárd forintos (nagyjából napi másfél milliárd forint) értékû tõkeemelési kényszert feltételez a következõ idõszakban.
Az elmúlt másfél évben alapított cégeknél is hasonló a helyzet. Tavaly közel 33 ezer kft.-t alapítottak Magyarországon, 93 százalékuk, azaz 30 ezer 800 új kft. törzstõkéje nem érte el a 3 millió forintot. Az idei évben – május végéig – 12 ezer 700 kft. jött létre.
Egyre több a kft.
A szabályváltozás a legnépszerûbb vállalkozási formát érinti, ami jól látszik az elmúlt évek statisztikáiból. A mûködõ cégek között az elmúlt tíz évben ugyanis jelentõsen nõtt a kft.-k aránya. A Bisnode statisztikái szerint 2003 és 2006 között a prosperáló cégek 44-49 százaléka volt kft., míg utána fokozatosan tovább emelkedett az arányuk. 2012-re már 69 százalékos volt, és ugyanez az arány maradt az idei év elsõ öt hónapjában is.
A 2013 májusáig beérkezett adatok alapján, az összes mûködõ magyarországi kft. közül, a „szakmai, tudományos, mûszaki tevékenységet” végzõk állnak az elsõ helyen, ezekbõl közel 55 ezret tartottak nyilván. A második helyre kerültek a kiskereskedelmi kft.-k, amelyekbõl több mint 42 ezer volt országszerte. A nagykereskedelemmel foglalkozó társaságok 40 ezerrel a harmadik helyre kerültek. A negyedik helyen az építõipar végzett több mint 37 ezer kft.-vel, az ötödik helyre pedig az ingatlanügyleteket bonyolítók kerültek 35 ezer céggel.
Ha területi bontásban vizsgáljuk a kft.-k számát kiderül, hogy a fõvárosban tartják nyilván a legtöbb mûködõ céget. A közel 390 ezer mûködõ kft.-nek közel fele volt Budapestre bejelentve a legfrissebb – 2013 májusi – adatok alapján. Ebben az összevetésben Pest megye a második, amely 55 ezer céget tud felmutatni, harmadik pedig Bács-Kiskun megye lett, ám ott már jóval kevesebb, összesen 14 ezer 800 kft.-t jegyeztek. A legalacsonyabb értékekkel Tolna, Békés és Nógrád megye rendelkezik, sorrendben 6104, 4898, illetve 3155 cégbõl állt az ottani kft.-k tábora.
A kft.-k vezetik a felszámolási statisztikákat
Ha a felszámolásokat nézzük, kiderül, hogy a kft.-k ellen nagyobb arányban indultak eljárások, mint amennyi a kft.-k összes céghez viszonyított aránya alapján indokolt volna. Miközben 2007-ben az összes mûködõ cég több mint 51 százaléka volt kft., a felszámolásokban a kft. részesedése 56 százalékos volt, a következõ években is ez volt a trend, egyedüli kivétel a 2012-es év volt.
2012-ben az összes Magyarországon mûködõ cégnek a 68 százaléka volt kft., miközben a felszámolási eljárásokból a részesedésük 66 százalékot ért el. Az idei adatok szerint azonban már megfordult az arány, a felszámolási eljárások 80 százaléka a kft.-k ellen indult, miközben az összes céghez viszonyított arányuk ettõl elmaradt, közel 70 százalékos volt. Ez szám szerint azt jelenti, hogy az összesen nyilvántartott 563 ezer mûködõ cégbõl közel 390 ezer volt kft., az idén indított több mint 7 ezer felszámolási eljárásból pedig 5600 eljárás kft.-ként mûködõ vállalkozás ellen folyt.
Tisztulás jöhet
A Bisnode szakértõi úgy vélik, hogy a tõkekövetelmény megemelése komoly terhet jelenthet számos társaságnak, ugyanakkor a szabályváltozás egyúttal tisztulást eredményezhet a piacon. Csak azoknak a tulajdonosoknak, cégeknek lesz érdeke végrehajtania a tõkeemelést, akik tényleges tevékenységet végeznek, azaz a gyakorlatban is tovább akarják mûködtetni az adott vállalkozást.
A statisztikák szerint ugyan mûködõ kft.-ként nyilvántartott, de a gyakorlatban valós tevékenységet nem végzõ társaságok azonban eltûnhetnek a piacról – fogalmaznak a Bisnode szakemberei. További fontos szempont lehet, hogy a tõkekövetelmény megemelése hozzájárulhat a kft-k pénzügyi stabilitásához – derül ki az elemzésébõl.
Kedvenc hírek
