A pénzügyi válság és a magyar családokat gúzsba kötõ devizahitelek nyomot hagytak a magyar fiatalokon, amit a mindennapi tapasztalatainkon túl egy friss ÁSZ-tanulmány is igazol: eszerint a felsõoktatásban tanuló fiatalok közel háromnegyede egyértelmûen kockázatkerülõ pénzügyi szempontból. Az eredeti elemzés itt érhetõ el.

Ebben a reakcióban természetesen nincs is semmi meglepõ, hiszen ha körbenézünk a közvetlen rokonok/barátok között - ma közel egymillió ember vergõdik hitelcsapdában -, akkor egészen biztosan találunk olyat, aki komoly bajba került devizahitel miatt.

Ezek után érthetõ, hogy a fiatalok a biztonságot és a kiszámíthatóságot keresik a pénzügyekben, ennek ugyanakkor komoly hosszú távú visszatartó ereje van a teljes gazdaságra nézve: ha a fiatalok nem hajlandóak/mernek kockáztatni, akkor egyre kevesebb számban indulnak majd új, innovatív vállalkozások, melyek megadhatnák a kezdõlökést az évek óta stagnálással/recesszióval küzdõ Magyarországnak.

A gazdaság fejlõdéséhez nagy szükség van a kockázatokat felvállalni és kezelni képes fiatalokra, ez teljesen egyértelmû, mint ahogyan az is, hogy egy hitelválság után nem az az elõremutató reakció, hogy a fiatalok elzárkóznak a hozammal és a nyereséggel kecsegtetõ kockázatoktól. A túlzott kockázatkerülésnek komoly társadalmi/gazdasági költségei vannak, ez a magatartás ugyanis akadályozza a pénzügyi lehetõségek kihasználását, visszaveti az innovációt és a munkahelyteremtést.

A társadalom egésze szempontjából helyes reakció ebben a helyzetben az, hogy a megfelelõ tudással, anyagi lehetõséggel és reális önismereten alapuló önbizalommal rendelkezõ fiatalok - tanulva a válság elõtti idõszak hibáiból – merjenek kockáztatni, vállalkozásokat alapítani és hitelt felvenni, csak így képzelhetõ el ugyanis, hogy a magyar gazdaság tartós felívelõ pályára áll és végleg maga mögött hagyja a válságot.