Ugye Önnek is vagyonokba kerül a lakása fûtése? A XIII. kerületbenegy olyan bérház épül, ahol egy ötvennégyzetméteres lakást évi tizenötezer forintból lehet kellemesen hûteni-fûteni? Egy ún. passzív házról van szó. A passzív itt valami jó dolgot jelent. A passzív házak energiaigénye minimális, egy hagyományos épület energiafelhasználásából tizenöt passzívházat be lehetne fûteni.

A fûtéshez szükséges kevés energiát általában elektromos árammal mûködõ mûszaki berendezésekbõl, illetve föld hõjébõl, és az épületben tartózkodó emberek által kisugárzott hõbõl nyerik.

Vigyázni kell az energiára

A szigetelés annyira jó, hogy a benti hõbõl alig szivárog el néhány kilojoule energia. Passzív családi házakban élõk elmondása szerint bármilyen alacsony is a kinti hõmérséklet, nincs szükség a ház fûtésére, amikor legalább napi 6 órát süt a nap. A leghidegebb téli idõszakokban egy családi ház számára a teljes fûtési szezon kihozható körülbelül harmincezer forintból.

A belsõ levegõminõség állandóan kellemes, a friss levegõt egy légcserélõ gép biztosítja, az egyenletes hõmérséklet pedig akár szobánként is szabályozható.

Ennek azonban ára van: a falak 50 cm vastagok, az ablakok üvegezése háromrétegû. A szellõztetés jelenetõs hõveszteséget okoz, ezért általában a fûtési szezonban nem is élnek vele. De a közvélekedéssel ellentétben az épületek minden szempontból megfelelnek egy normál „otthon” elvárásainak, és kinézetre sem szörnyek – kívülrõl alig megkülönböztethetõek a hagyományos típustól.

Lassú szemléletváltás

Az energiahatékony technológia korántsem újkeletû, a világ fejlettebb részén már több mint 20 éve alkalmazzák. Németország és Ausztria igazi passzívház-nagyhatalom, Burgenlandban már egy teljes önnfenntartó város is létezik. Magyarországon ezzel szemben ma még csak néhány tucat ilyen épület van, és a technológia lassan terjed.

Lejátszás

A végén mániákusan próbálunk spórolni

Passzívházat építeni nem drágább és nem is lassabb, mint hagyományosat, a rezsiköltségeken viszont sokat spórolhatunk, állítja az elsõ magyar passzívház-tulajdonosok egyike.

A kezdeti bekerülési költség miatt fanyalognak a beruházók: passzív házak beruházási költsége 15-20 százalékkal magasabb, mint a hagyományos épületek esetében. Viszont ha felépül a ház, a rezsiköltségen nagyon sokat lehet spórolni, egyes felmérések szerint akár 80-90 százalékkal kevesebb lehet a fenntartási költség.

Arról nem is beszélve, hogy a passzív házak még 15 év múlva is piacképesek lesznek – nem úgy, mint a hagyományos, egyre emelkedõ energiaárak miatt értéküket vesztõ hagyományos házak. Bár egy már meglévõ házat passzív házzá alakítani nem olcsó mulatság, alacsony energiás épületté viszonylag könnyen átalakítható.

Passzív bérház

Ha egyszer felpörög a lakáspiac, a kifejezetten bérbeadásra épülõ társasházi lakások építése is jó beruházás lesz. A bérlemények magasabb fix bérleti díjjal adhatók ki, amely gyors megtérülést hoz a tulajdonosoknak, mert a bérlõk hajlandóak megfizetni a magasabb bérleti díjat a lehetõ legalacsonyabb rezsi miatt.

Passzív házak építésével csökkenne az energiafüggõség és a szén-dioxid kibocsátás is. A hosszú távú cél egy olyan épülettípus elterjedése, ami energiaszükségletit kizárólag önmaga képes fedezni. Az Európai Unió elõírása szerint 2020-tól az unió területén már csak passzívházak épülhetnek – de jobb lenne az energiahatékony passzívház technológiát elõbb bevezetni, mint utóbb.

A XIII. kerületi próbálkozás ígéretes, de egyelõre szinte egyedül áll a magyar piacon. Viszont, ha az állam továbbra is a lakáspiac mesterséges felélénkítésén gondolkozik, talán érdemes volna figyelmébe ajánlani a passzívház-technológiát. Nem a legolcsóbb út, de az ócsai kolónia sem az, vagy a stadionépítési program. És ez volna a valódi, a fenntartható rezsicsökkentés.