A hivatal közleménye szerint 1991-ben 33 víziközmû-szolgáltató volt Magyarországon, a 2011. december 31-én hatályba lépett víziközmû-szolgáltatásról szóló törvény elõtt viszont már csaknem 400 szolgáltató mûködött, amelyek különbözõ színvonalon és eltérõ árak mellett végezték a szolgáltatást.

Ez év május 31-éig 84 szolgáltató nyújtott be mûködési engedélykérelmet a hivatalhoz. Ezzel megvalósult a jogalkotói szándék, integrálódik a piac, 2015-tõl pedig hatósági árassá válik a víziközmû-szolgáltatás – hangsúlyozta közleményében az MEKH.

Dorkota Lajos, az MEKH, és Kurdi Viktor, a MaVíz elnöke a piaci integrációs folyamatokról, a hivatal felügyeleti tevékenységérõl és az árképlet kialakítási munkáiról egyeztetett hétfõn.

A hivatal 2014 õszén tesz elõször javaslatot a víziközmû-szolgáltatás közszolgáltatási díjaira, így a hatósági árat már az átalakult piacon vezetik be.

Jelenleg a koncepció megalkotása és az adatgyûjtés folyik, az árképlet részleteinek kidolgozása az ágazati elemzést követõen kezdõdhet. A fõ cél, hogy a fogyasztókat csak az indokolt költségek terheljék, ezért kiemelt figyelmet fordítanak a mûködési költségek vizsgálatára – idézi a közlemény az MEKH elnökét.

Tavaly óta, amióta a törvény a hivatal hatáskörébe rendeli a víziközmû feladatokat, együttmûködési megállapodás van életben a két szervezet között. A MaVíz közvetíti a jogi és gazdasági változásokat tagjai felé, másrészt a tagok véleménye alapján a szövetség javaslatokkal segíti az MEKH felügyeleti munkáját – áll a közleményben.

- MTI -