Egy fiatalember tavaly vásárolt egy használt számítógépet az adóhatóság árverésén. A gépet szétszerelte, egyes darabjait megtartotta, másokat eladta a Vaterán. Felesége terhes volt, jól jött egy kis mellékes.

Az online aukciós oldalon tavaly 310 ezer forintot szerzett, idén pedig még valamit eladott 7990 forintért – csakhogy épp egy revizornak. Az adóellenõr elsõ fokú (még nem jogerõs) határozatban azt állapította meg, hogy üzletszerûen értékesített a Vaterán, ezért adószámot kellett volna kiváltania. Ennek hiányában 80 ezer forint mulasztási bírsággal sújtották.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az internetes kereskedelem felfutásával elkezdte ellenõrizniazokat is, akik a Vaterához hasonló felületeket használnak portékáik eladására. Az adóhivatal állítása szerint Budapesten és Pest megyében kétszer akkora az online értékesítõk visszaélési aránya, mint a többi értékesítési forma esetében, ahol általában 30-33 százalékban hibáznak az eladók.

A NAV a Hír TV híradójának cáfolta, hogy az egyszerû eladókra is rászállnának, mondván, csak a nagy tételben, üzletszerûen eladók számíthatnak ellenõrzésre. A fenti eset azonban azt mutatja, hogy bárki, az egyszerû vaterás is könnyen szembekerülhet az adóhatósággal. (A kérdéssel megkerestük az adóhatóságot, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.) Nehéz megmondani pontosan, hogy hány online aukciós értékesítõt érinthet az adóellenõrzés, de a nagyságrendet jelzi, hogy a Vatera nagyjából 3,5 millió regisztrációnál tart, és 5 millió termék érhetõ el egyszerre.

A félreértelmezés abból fakad, hogy korántsem egyszerû megállapítani, mi számít üzletszerû értékesítésnek. A Kúria januárban készített egy állásfoglalást (egy másik, több évvel korábbi vaterás esetrõl), de lényegében csak azt állapította meg, hogy hatalmas a káosz a kérdésben. Az állásfoglalás ugyanis kimondja, hogy az áfatörvény szerint akkor üzletszerû a tevékenység, ha az adózó átlépi az alanyi adómentesség határát, és be is jelentette a tevékenységét.

A legtöbb kistételes vaterás nem jelenti be magát, így nem is lehetnének üzletszerûen értékesítõk. A Kúria viszont azt is kimondta, hogy ilyenkor az szja-törvényt kell figyelembe venni, amely csak annyit mond, hogy ha valaki rendszeresen és haszonért végzi a tevékenységét, akkor az gazdasági tevékenység, és ezért üzletszerû. Az az ember, akirõl a Kúria határozata szólt, ez alapján üzletszerûen vaterázott, a számítógép-alkatrészeket eladó fiatalember viszont nem, ezért õt nem kellett volna megbírságolnia a NAV-nak. (Az ügye egyébként még nincs lezárva, az adóhatóság határozata nem jogerõs, ezért bíróságon sem lehet még megtámadni.)

1. Megunt holmit 800 ezerig

A vaterázóknak tehát nincs egyszerû dolguk, amikor el kell dönteniük, kell-e adózniuk vagy sem. Angyal József adószakértõ szerint a legfõbb kérdés ilyenkor az, hogy az eladó csak egy-egy terméket ad el, vagy rendszeresen, haszon elérése céljából kínálja a portékáit. A nagymamától örökölt szekreter, a pincében porosodó kép, a gyerek alig használt ruhája úgy, ahogy a fölösleges számítógép-alkatrészek egyértelmûen az elsõ kategóriába esnek, erre az úgynevezett ingó vagyontárgyak értékesítésének szabályai vonatkoznak.

Ha valaki csak a megunt tárgyakat teszi fel a Vaterára, jó eséllyel nincs meg errõl a számlája – ilyenkor úgy kell venni, hogy a tárgy eladási árának 25 százaléka a jövedelem, az eladó nyeresége. A törvény szerint ezután 32 ezer forintig nem kell megfizetni a 16 százalékos jövedelemadót, ami azt jelenti, hogy évi 200 ezer forint jövedelemig (nyereségig) egyáltalán nem kell fizetni. Ez számlák nélkül 800 ezer forintos bevételt jelent, vagyis a tipikus, régi holmikat eladó vaterázóknak ezt a határt érdemes figyelniük.

Hogy megértsük, lássunk egy példát! Ha valaki eladja a nagymama régi tiaráját egymillióért, úgy kell venni, hogy ennek a 25 százaléka a nyereség, vagyis ebbõl 250 ezer forintos jövedelme származik. A 16 százalékos jövedelemadó 40 ezer forint lenne, de 32 ezer forintot le lehet vonni, vagyis csak 8000 forint adót kell bevallania és befizetnie.

2. Adómentes biznisz csak 600 ezer alatt

Más a helyzet azokkal, akik nem a nagyszülõk örökségét, a gyerek ruháját vagy a megunt bútort teszik fel az aukciós oldalra, hanem haszon reményében, rendszeres jelleggel adnak el terméket. A Jogi Fórumon 2012-ben ilyen esetrõl írt egy egyetemista. „Vaterán kereskedtem, a forgalmam inkább le sem írnám, mert elég nagy volt, viszont a nyereségem meg nem. Azért kereskedtem, hogy egyetemre járhassak és albérletet fizethessek. Mivel nem adóztam semmit, ezért lesz rá esély, hogy elég tetemes hiányt állapítanak meg nekem (tetemes alatt azt értem, hogy hétszámjegyû összeget, ami ráadásul elképzelhetõ, hogy sajnos nem egy kis számmal kezdõdik)”.

Ez az eset tehát vonatkozik arra is, ha valaki abból a célból vásárol meg egy terméket, hogy azt haszonnal értékesítse az aukciós oldalon. Tipikusan ilyen, ha valaki vesz az eBayen külföldrõl egy terméket olcsón és haszonnal tovább adja.

Az õ esetükben nem a 800 ezres, hanem az évi 600 ezer forintos bevételi határt kell figyelni, ez alatt ugyanis sem bevallani, sem adózni nem kell (sem jövedelemadót, sem ehót, sem áfát). Ez vonatkozik egy magát 53 éves nõként feltüntetõ másik kommentelõre, aki azt írta, horgolt figurákat készít, és szeretné árulni is, legfeljebb évi 200-250 ezer forint haszonig. Mivel haszonszerzés céljából akarja árulni a termékeit, ezért nem az „ingó értékesítés” kategóriájába esik, viszont ha az eladási bevétele tényleg nem haladja meg a 600 ezer forintot egy évben, akkor nem kell az adózás miatt aggódnia.

3. Áfamentesen is lehet 6 millióig

A 600 ezres határt azért érdemes észben tartani, mert efölött nincs kedvezmény. Aki átlépi a határt, a teljes értékesítése után fizetnie kell jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást. A következõ kérdés pedig az, hogy áfát is kell-e fizetnie. Az áfatörvény szerit, amelyet a Kúria is hivatkozott, az alanyi adómentesség (ez az áfát jelenti) határát át kell lépni, ez pedig jelenleg évi 6 millió forintos bevételt jelent.

A 6 milliós határ alatt kérhetõ, de nem kötelezõ az adószám, ekkor a vállalkozó eldöntheti, hogy áfamentes formában akar-e üzletelni. A határ fölött nincs választási lehetõség.

Ha a horgoló nõ például felfuttatja az üzletét, és 4 millió forintot szerez egy évben, akkor – ha nincs számlája az anyagokról – 25 százalékos nyereség, azaz 1 millió forint után fizet 160 ezer forint jövedelemadót és 270 ezer forint egészségügyi hozzájárulást (vagyis a teljes bevételének 10,75 százalékát kell leadóznia). A 6 milliós határ fölött viszont nincs menekvés, fizetni kell a 27 százalékos áfát is.

Az adóhatóság az üzletszerûen értékesítõktõl eddig azt is elvárta, hogy ha már gazdasági tevékenységet végeznek, adjanak számlát a vevõknek a 600 ezer forint felett. A Kúria döntése azonban arról is szól, hogy ez a határ nem 600 ezer, hanem 6 millió forint, így a kettõ közötti sávban csak annak kell számlát adnia, aki kivált egy adószámot (például vállalkozást alapít), és nem kér áfamentességet. „Számlát csak az adhat, akinek van adószáma. Akinek nincs, de a NAV kívánalmának megfelelõen mégis adna számlát, az okirathamisítást követne el” – magyarázta Angyal József.