2024. április 26. Péntek, Ervin.
 
Félreértés a nyugdíjpénztári csõdForrás: azapenzem.hu
Utolsó módosítás: 2013-08-12 09:59:43
2013. augusztus 12. A pénzügyi felügyelet nyugdíjpénzzel kapcsolatos aggodalmát nem osztja a Stabilitás Pénztárszövetség. Mint elnöke, Lehoczky László az Azénpénzem.hu kérdésére hangsúlyozta: az idei elsõ félévben már nem veszteséggel mûködtek a kasszák. Igaz, ehhez a nem fizetõ tagok megtakarításainak „megcsapolása” kellett.

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) szerint fokozott kockázatot jelent, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai különbözõ összetételû befektetésben fialtathatják megtakarításukat. Ezzel kapcsolatban ajánlást is kiadtak. Az elvárások között nincs különleges újdonság – állította portálunknak Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Szerinte 2008-ban került elõtérbe, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokra nincs állami garancia. Arra a kérdésünkre, hogy mégis mi nyugtathatná meg a tagokat arról, hogy pénzük biztonságban van, azt válaszolta: a pénztárak igyekeznek konzervatív befektetési politikát folytatni. Ez, valamint a múltban elért teljesítmények adhatnak biztonságot.

Nagyon sokan vannak, akik kényszerûségbõl (megtakarításukhoz csak tíz év után juthatnak hozzá – a részletes szabályokról itt olvashat) tagok maradnak, de fizetni nem tudnak. A PSZÁF tavalyi állásfoglalása szerint olcsóbb lett a tagság szüneteltetése. A nem fizetõk hozamából csak az egységes tagdíjnak a mûködési és likviditási alapra jutó havi hányada vonható le (a Stabilitás által közölt adat emúgy ezzel mntha nem lenne összhangban). Korábban a pénztárak a teljes minimális tagdíjat vették alapul. A módosítás négyezer forint havi befizetés esetében 233 forintos levonást jelent szemben a korábbi négyezerrel (már ha elérte ezt az összeget a hozam).

Mint hozzátette: a tagság döntõ része maga is a kockázatmentesebb befektetéseket választja, amit bizonyít az is, hogy a vagyon 60 százaléka állampapírban van. Lehoczky határozottan kijelentette: nem igaz, hogy több nyugdíjpénztár is a csõd szélén állna. Úgy véli, az ezzel kapcsolatban rendre feltámadó szóbeszéd egyértelmûen félreértésen alapszik. Ennek alapja pedig számviteli. A pénztáraknak ugyanis a mûködési bevételeik és a mûködési kiadásaik egyenlegeként kell kimutatniuk mûködési eredményüket. Ez pedig – mint arra a PSZÁF rendre hangsúlyosan fel is hívja a figyelmet – negatív. Ebben a számításban azonban nem veszik számba azt az összeget, amit a nem fizetõ tagok hozamából a pénztárak mûködésükre a jogszabályok alapján levonhatnak.

Az idei második negyedévben – emelte ki az elnök – a nem fizetõ tagoktól levont hozammal a pénztárak közel 300 millió forinttal növelték a mûködési tartalékukat. Mára – figyelembe véve azt is, hogy a kasszák jelentõsen, 30 százalékkal 216 millió forintra csökkentették mûködési veszteségeiket – az egyenleg már pozitívvá vált.

Szép számokat ismertetett a szövetség


A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona 2013 második negyedévének végén 866,4 milliárd forintot tett ki, ami egy év alatt több mint 13 százalékos – az inflációt magasan meghaladó - növekedés. A szövetség gyorsjelentésében (amivel megelõzték a felügyeleti adatközlést) elismerte: április és június vége között a befektetéseken a szektor veszteséget szenvedett el. Ennek mértéke azonban mindössze három százalékos volt.

A növekvõ befizetések, a csökkenõ kifizetések és a negatív második negyedéves hozam eredõjeként az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona lényegében nem változott az elsõ negyedévhez képest. Az egy fõre jutó vagyon viszont közel 767 ezer forintra nõtt az egy évvel korábbi 678 ezer forintról.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!