2020. augusztus 14. Péntek, Marcell.
 
Bedöntik a 75 éves olajrezsimet - Az egész világ figyelForrás: portfolio.hu
Utolsó módosítás: 2013-08-14 10:01:27
A mexikói elnök, Enrique Pena Nieto tegnap bejelentette, hogy országa megnyitja olajpiacát a nemzetközi cégek elõtt. A lépés komoly társadalmi vitát gerjeszt a közép-amerikai országban, hiszen a külföldi olajvállalatok 1938-as kiûzésérõl mind a mai napig nemzeti ünnepnappal emlékeznek meg Mexikóban. A piacnyitásra az évek óta csökkenõ kitermelés miatt kényszerült az ország kormánya. Az elemzõk szerint az eddig bejelentett intézkedések bár megteremtik a nemzetközi cégek számára a mexikói szénhidrogén-termelésbe történõ belépés lehetõségét, üzletileg lehet, hogy mégsem lesznek eléggé kecsegtetõk.

A mexikói elnök tegnap meghirdette országa olajpiac-nyitási programját, amelynek részeként az alkotmány több pontjának módosítására is szükség lesz. Mexikó volt az elsõ jelentõsebb olajtermelõ ország, amely államosította az olajszektorát, kiûzve ezzel az ott tevékenykedõ amerikai és brit vállalatokat. Az 1938-as eseményekre az ország függetlenségének egyik szimbólumaként tekintenek, nemzeti ünnepnappal emlékeznek meg az ország ásványkincseinek államosításáról. Az azóta eltelt 75 évben Mexikó az egyik leginkább zárt politikát mutatta fel a szénhidrogén-termelés terén, az ország olajiparát a Pemex nemzeti olajtársaság uralja.

A Pemex az állami bevételek egyharmadát szolgáltatja, és a mindenkori kormányzó erõk jellemzõen fejõs tehénként tekintettek a vállalatra, jelentõsen csökkentve ezzel a kutatás-termelésre fordítható összegeket. Az ország olajtermelése 2004-ben tetõzött és azóta folyamatos csökken. Mexikó jelentõs nem konvencionális szénhidrogén-készletekkel rendelkezik, amelynek kitermeléséhez azonban nem rendelkezik megfelelõ eszközökkel és szaktudással. A Financial Times által közölt adatok szerint a mexikói szénhidrogén-készlet elérheti az 115 milliárd hordó olajegyenértéket.

Bedöntik a 75 éves olajrezsimet - Az egész világ figyel


A becslések szerint a várható mexikói olajkészlet fele a mélytengeri mezõkben lehet. A térséget jellemzõ, az amerikai palagáz-forradalmat követõ jelenlegi alacsony gázárak mellett az ország nem konvencionális gázvagyonának kitermelése talán most kevésbé tûnik jó gazdasági lehetõségnek, de az amerikai energiaügyi minisztérium által publikált globális palagáz-jelentés szerint Mexikó a világ negyedik legnagyobb palagázvagyonával rendelkezhet, aminek termelésbevonása akár a külföldi szállításokat is lehetõvé tenné a jelenleg nettó gázimportõri pozícióban lévõ ország számára.

A 75 éve tartó rendkívül zárt olajipari rezsim végét jelentõ intézkedések az alkotmány két pontját módosítanák, amelyek mindeddig tiltották a szektorban a termelési szerzõdéskötéseket, illetve amelyek csak a nemzeti cégeknek adtak lehetõséget az energiapiacon. A változtatások a szénhidrogén-iparon túl a villamos energia piacra is hatással lesznek majd.

A nemzetközi elemzõk egyaránt üdvözölték a mexikói lépést, hiszen egy, a nemzetközi szereplõk elõl eddig teljesen elzárt terület kerülhet a nemzetközi olajiparban tevékenykedõ cégek kitermelési portfóliójába, amely ráadásul sok geológiai azonosságot mutat az igencsak jól ismert amerikai formációkkal, illetve politikailag stabilabbnak minõsíthetõ, mint számos más olyan ország, ahol a szuerpmajorok új készletek után kutathatnak.

Ezzel szemben minden nemzetközi elemzõ felhívta a figyelmet arra, hogy a mexikói elnök által említett "profit-megosztási" modell nem biztos, hogy elégséges lesz a nemzetközi olajcégek megnyerésére, amelyek jobban kedvelik a koncessziós vagy termelés-megosztási megoldásokat.

A Mexikóban felvetett profitmegosztási rendszerben ugyanis az olajcégek nem vehetik saját készletbe a feltárt mezõkbõl származó olajat, ami számos piaci mutató, illetve a megterülés alakulása esetében is fontos szempont.

A Wall Street Journal által idézett elemzõk szerint minden a részleteken, tehát az alacsonyabb szintû jogszabályokon megfogalmazott feltételeken fog múlni, ebbõl derül majd ki, hogy milyen profit-megosztási és adózási környezet nyújtanak majd a megnyerni kívánt nemzetközi cégek számára, vagyis hogy megéri majd részt venni a piacnyitásban vagy sem.

Sokak szerint a téma érzékenységébõl fakadóan a mexikói vezetés lépésrõl lépésre kíván haladni a piacnyitással, és a várakozások szerint biztosítják majd azokat a feltételeket a nemzetközi cégek számára, amelyek a bevonuláshoz szükségesek. Egyes vélemények szerint nem kell arra számítani, hogy hirtelen nagy mennyiségben jelennének meg külföldi cégek Mexikóban, ugyanis az országnak inkább csak egy-két jelentõsebb, nagy szakértelemmel bíró nemzetközi cégre van szüksége, amelyek képesek a nehezebben elérhetõ formációk megkutatására és termelésébe állítására.

Bedöntik a 75 éves olajrezsimet - Az egész világ figyel


Korábban olyan elképzelések kerültek be a nemzetközi sajtóba, miszerint a hagyományos szárazföldi mezõk esetében megmaradna a Pemex monopóliuma, a bonyolultabb formációknál pedig a külföldi cégek vegyesvállalatokat hozhatnának létre az állami olajcéggel.

Hogy a nemzetközi olajipar mennyire veti rá magát a megnyíló mexikói olajpiacra, azt a pontos feltételek megismerését követõen, és a szükséges törvénymódosítások után lehet majd látni, de a térségben aktív és a mélytengeri kutatás-termelésben releváns tapasztalatokkal bíró cégek vélhetõen szerepet vállalnak majd a mexikói olajpiac megnyitásában. A várakozások szerint a kormány rendelkezik az alkotmánymódosítás végrehajtásához szükséges 2/3-os támogatottsággal a kérdésben, így az elsõ lépések heteken belül, míg a reformcsomag egészének megszavazása még az év végéig megtörténhet. A program mögött álló politikai erõk a helyi energiaárak csökkenését, a versenyképesség növekedését és a gazdaság bõvülését várják a 75 éve tartó zárt olajpolitika felszámolásától.

Bedöntik a 75 éves olajrezsimet - Az egész világ figyel

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!