Immár hetek óta egy felhõ sincs az égen, s hétágra süt a nap Magyarországon. Ilyenkor a legtöbb emberben felvetõdik a kérdés - fõként a klímaszezon miatt megugró áramfogyasztás okán -, hogy miért is nem kezdünk otthonainkban is valamit az "ingyenenergiával". Hazánkban ugyanis potenciálisan a napenergiából nyerhetõ a legtöbb megújuló energia. Számítások szerint Magyarországon a primerenergia felhasználás jelentõs részét fedezni lehetne a nap segítségével. Mindezek ellenére iparági tapasztalatok azt mutatják, csak nagyon kevés családi házas megrendelés van az országban. Ennek egyik fõ oka - a támogatások elmaradása, s a rendezetlen szabályozás mellett -, az áramszolgáltatók felé történõ engedélyeztetés bonyolultságában keresendõ.

A napelem piac szereplõi szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az áramszolgáltatók nagyon szigorú követelményrendszert állítottak fel, és így csak bizonyos invertertípusokat (lásd a lenti grafika 3. pontjában) engedélyeznek. Az áramszolgáltatóknál olyan feltételrendszert alakítottak ki egységesen, melyben minden invertergyárnak 4 szabványnak kell megfelelnie, míg külföldön például elég egyetlen certifikátot beszerezni. Véleményük szerint nem azzal van a gond, hogy meg kell felelni a szabványoknak, hanem, hogy a legkisebb piacon a legszigorúbb feltételrendszert állították fel. Engedélyeztetés nélkül viszont nincs háztartási méretû kiserõmû, legyen az szigetes, vagy hálózatra kapcsolt típus.

Háztartási kiserõmûnek minõsül az a villamosenergia-termelõ berendezés, amelyre az alábbiak jellemzõk:

• a felhasználó saját kisfeszültségû hálózatához csatlakozik,

• energiatermelõ teljesítménye nem haladja meg a felhasználó rendelkezésre álló teljesítményének mértékét,

• maximum 50 kVA a névleges teljesítõképessége (2-3 kVA beépített termelõkapacitás által megtermelt energiamennyiség egy átlagos lakás éves fogyasztását képes fedezni).

Háztartási méretû kiserõmû közcélú elosztóhálózathoz csatlakoztatása csak az adott területen mûködési engedéllyel rendelkezõ elosztói engedélyes hozzájárulásával lehetséges. Abban az esetben, ha a kiserõmû nem csatlakozik a közcélú hálózatra (szigetes rendszer, vagyis csak saját hálózatra kapcsolt), és azzal párhuzamosan nem üzemel, a kiserõmû létesítését elegendõ csak bejelenteni az elosztói engedélyesnek. Saját hálózatra tehát villamosenergia-termelõ berendezést, legyen az szigetes, vagy hálózatra kapcsolt típus az elosztó hálózati engedélyes tudta nélkül nem lehet csatlakoztatni! Ennek folyamata pedig igen idõigényes és bonyolult - a megrendeléstõl számított 1-1,5 hónap.

A szerelési munkálatok azonban ennél már jóval flottabbul mennek. A rendszer telepítése egy nap alatt elkészül, komolyabb felfordulás nélkül - kicsit kell cserepet bontani, de más átalakításra nincs szükség. A szakemberek természetesen elõzetesen felmérik a tetõ tájolását, de a tapasztalatok szerint szinte mindenhol találni olyan felületet (egy családi házas rendszer esetén körülbelül 25 négyzetméter, ami 15 napelem-táblából áll), amely tökéletesen biztosítja a feltételeket - legrosszabb esetben pedig az elemekbõl lehet elõtetõt is képezni a megfelelõ tájolás érdekében.

KATTINTS! Napelemet raknál a házra? Így kell adóznod utána

Az engedélyeztetési eljárás ugyanakkor a szerelési munkálatok után is folytatódik. Fontos kiemelni, hogy egy háztartási kiserõmûvet addig szigorúan TILOS üzembe helyezni, ameddig a kétirányú(oda-vissza mérõ: a fenti magyarázó rajz 4-5 pontja - a szerk.) mérõt nem szerelte fel a szolgáltató!Ellenkezõ esetben a felhasználó szerzõdésszegést követ el. A szakszerûtlen háztartási kiserõmû szerelés és/vagy az engedély nélküli üzembe helyezés miatti kártérítési és egyéb felelõsség ráadásul mindig az igénybejelentõt terheli.